Tésztát eszem és fogyókúrázok!

A tészták magas szénhidráttartalmuknak köszönhetően az elmúlt években tévesen a kóros elhízást okozó ételek közé lettek besorolva. Hogy a tésztafélék ilyen megítélése miért óriási tévhit? Gondoljunk csak bele, hogy tésztaételeket évezredek óta fogyasztanak a világ szinte minden pontján a kóros elhízás mégis csak modern világunk szülötte. Valójában az elhízásért nem ételeinket, vagy táplálkozási szokásainkat kell okolni, hanem modern életvitelünket, mely sokunknál a rendszeres testmozgás majdhogynem tejes hiányát jelenti. Modern világunkban egyre többen vannak azok, akik valamilyen szellemi munkát végeznek és napjaik nagy részét egy írósasztal mögött töltik. A fárasztó munkanap után sokaknak pedig, vagy idejük, vagy energiájuk nincs arra, hogy rendszeresen edzőtermeket látogassanak, eljárjanak futni, biciklizni, vagy bármilyen rendszeres testmozgást végezzenek. Mint már egy korábbi cikkben szó esett róla a szénhidrát kiváló energiaforrás, mely a szervezet számára nélkülözhetetlen. Nem azzal van a probléma, ha ezt az energia mennyiséget bejuttatjuk szervezetünkbe, hanem azzal, ha nem használjuk föl, hiszen így tud az elraktározódni és zsírként lerakódni. De mennyi tésztát ehet az, aki nem sportol rendszeresen? 

A lényeg, hogy a szénhidrátok biztosította kalóriákat elégessük. Sok dietetikus egyetért abban, hogy a tésztaétek fogyasztását még egy diéta során sem szabad megvonnunk magunktól, csak ha lehet akkor próbálunk meg tésztát reggelire, vagy ebédre fogyasztani. Persze ez nem azt jeleni, hogy ne vacsorázhatnánk egy ínycsiklandó bolognai spagettit, csupán lefekvés előtt 2-3 órával már ne vigyünk be szervezetünkbe plusz kalóriákat, hiszen szervezetünk azt már nem tudja elégetni. Mint tudjuk alvás közben anyagcserénk lelassul, így a szervezetünkben lévő tápanyagokból is több képes ezen idő alatt leraktározódni, amit ha nem mozgunk le, akkor megjelenhetnek az „úszógumik”. Lehet, hogy közhelyes, de mondás szerint „Reggeliz, mint egy király, ebédelj, mint egy polgár és vacsoráz, mint egy koldus”. Ha pedig már a közmondásoknál tartunk, akkor nem árt megemlíteni egy ősi, indiai mondást, mely szerint ebédre maximum annyi ételt fogyasszunk, mely elfér két tenyerünkben. Indiánál maradva, az is ismert tény, hogy a szubkontinensen szokás, hogy a tányéron hagynak egy kis maradékot. Sokan úgy vélik, hogy ez a szokás a szakács munkája iránti megbecsülést szimbolizálja és azért hagynak a tányéron ételt, hogy ezzel fejezzék ki, mennyire ízlett nekik a koszt. A valóság azonban az, hogy az indiaiak sokkal tudatosabban táplálkoznak, mint a világ a nyugati felén, hiszen pontosan tudják, hogy addig kell enni, amíg azt érezzük, hogy most már tele vagyunk. Ha tehát nem mozgunk rendszeresen, akkor tésztaételeket inkább ebédre fogyasszunk. Az így bevitt szénhidrát ráadásul fedezi a délután folyamán szükséges szellemi és fizikai tevékenységünkhöz szükséges energiamennyiséget. És azt, hogy milyen típusú száraztészta mellet döntünk, ne a kalóriák határozzák meg. Az igaz, hogy a durumlisztből készült tészták kalóriatartalma alacsonyabb, de 10 dkg tojásból és lágybúzából készült száraztészta csak nagyjából 20 kalóriával tartalmaz többet, mint ugyanennyi durumtészta. Persze a tojásos és a durumtésztának is megvannak a saját előnyei. A tojásos tészták, melyek lágybúzából készülnek rengeteg ásványi anyagot, valamint a tojásnak köszönhetően fehérjét is tartalmaznak. Emellett magas az A, E és D vitamin tartalmuk is. A durumtészták pedig a magas B vitamin tartalommal rendelkeznek, mely szervezetünk számára szintén elengedhetetlen.

Építsünk egy csodás sziklakertet

Egy családi ház talán legfontosabb része annak kertje. Kertünk milyensége rólunk is sok mindent elárulhat, így fontos hogy az rendezett, esztétikus és dekoratív legyen. Ezt az esztétikai élmény egy kert esetében számos különböző eszköz segítségével elérhetjük. Formára nyírt sövények, egzotikus dísznövények, egy igényesen kivitelezett szalonnasütő hely, esetleg egy kis kerti kemence, vagy éppen egy tetszetős kis sziklakert. A sziklakertek valódi esztétikai ereje azok sokszínűségében rejlik, hiszen a rengeteg alapanyagnak, a formáknak és a rajta elhelyezhető növények széles palettájának köszönhetően nehezen találkozhatunk két pontosan egyforma sziklakerttel. Bárhogyan is alakítsuk ki sziklakertünket a legfontosabb, hogy minél természetesebb hatást keltsen és persze illeszkedjen az udvarba, harmonizáljon otthonunk stílusával. Hegyvidéki területeken gyakori, hogy a sziklakertet a helyi kőzetekből építik fel, míg a sík vidékeken inkább arra érdemes figyelni, hogy a kövek az épület homlokzatához, vagy éppen a terasz, esetleg a kertben található térburkolók anyagához passzoljanak. Fontos, hogy a sziklakert alapanyagának olyan követeket válasszunk, melyek fagyállóak és felületükön nincsenek nagyobb repedések, ahova a csapadék télen bejutva megfagyhat, ezzel szétfeszítve a követ. Az sem árt, ha a sziklakert egyfajta köböl épül, hiszen egy sziklakertnek természetes harmóniát kell sugározni, vagy a túlzottan eklektikus megjelenés nem a legoptimálisabb megoldás. Ha azt szeretnénk, hogy sziklakertünkben a sötétebb tónusok domináljanak, akkor valamilyen vulkanikus kőzetet válasszunk alapanyagként, mint mondjuk a bazalt, az andezit, vagy éppen a gránit. Azonban, ha világosabb kövekből szeretnénk kertünk eme díszítő elemét kialakítani, akkor a legjobb, ha valamilyen üledékes kőzet mellett döntünk. Ilyen lehet a homokkő, a mészkő, vagy mondjuk a dolomit. 

A sziklakert számára lehetőleg egy olyan helyet jelöljünk ki, melyet elegendő napfény ér, hiszen a rátelepített növények számára ez létfontosságú lesz. Miután a kiválasztott helyet megtisztítottuk a gyomtól, kiásunk egy nem túl mély alapot, amit kisebb kövekkel töltünk fel. Erre jöhetnek rá a nagyobb kövek, közéjük pedig a talajkeverék, lépcsőzetesen felfelé haladva. Arra figyeljünk, hogy az alsó kövek félig belógjanak a talajba, hogy ezzel is minél természetesebbnek tűnjön kis építményünk. A sziklák közötti földrétegbe ezután elültethetjük a kiválasztott növényeket. A növények kiválasztásánál vegyük figyelembe, hogy azoknak milyen víz, fény, illetve hőmérséklet igényük van, hiszen ez határozza meg, hogy a sziklakert melyik részére milyen növényt érdemes ültetnünk. Mivel a sziklakert déli és nyugati oldala fogja a legtöbb fényt kapni, ezért ide érdemed olyan növényeket ültetni, melyek jól bírják a szárazságot. Az sem árt, ha a növényeket úgy válogatjuk össze, hogy azok virágzási ideje eltérő legyen, így akár tavasztól őszi folyamatosan lehetnek sziklakertünkön olyan növények, melyek színesítik azt. Bár egy sziklakert csodálatos és esztétikus eleme lehet kertünknek, de azt nem szabad elfelejteni, hogy folyamatos gondozást igényel, hiszen ha nem törődünk vele, akkor könnyen megjelenhetnek rajta a különböző gyomnövények. Persze egy sziklakert gondozása nyugtatólag is hathat ránk a rohanó hétköznapok után és könnyen kikapcsolhat minket.