Néhány éve, vagy mondjuk egy évtizede, még általánosan elmondhat volt, hogy aki kandallót szeretett volna otthonába, az egy légfűtéses mellett döntött, ha spórolni szeretett volna, és egy vízteres mellett, ha a berendezést, mint elsőszámú fűtési rendszert szerette volna használni.
Ez ma már nem teljesen igaz, hiszen egy légfűtéses kandalló is képes lehet egy nagyobb alapterületű ingatlan esetén is megállni a helyét, mint elsőszámú fűtési rendszer. Ám ebből fakadóan egy ilyen rendszer kiépítése drágább is, így megdőlt az elmélet, miszerint egy légfűtéses rendszer telepítése sokkal olcsóbb, mint egy vízteresé. Persze mint az előbb szó volt róla, a légfűtéses kandallók hatékonysága is rengeteget fejlődött az utóbbi évtizedekben.
De hogyan is működnek pontosan a légfűtéses kandallók hogyan képesek melegen tartani akár egy 100 m2-nél is nagyobb alapterületű ingatlant?
A korábbi légfűtéses kandallókkal az volt a legnagyobb probléma, hogy a bennük keletkező hőt sugárzási tartományban adták le, vagyis a kandalló közelében igen meleg, míg a helyiség, vagy lakás másik végében pedig jóval hidegebb volt. A cél tehát az volt, hogy valamilyen módon a keletkező meleg levegőt el lehessen vezetni a szoba, vagy akár a lakás másik végébe is. Erre kínált megoldást a konvekciós burkolat, mely gyakorlatilag egy különálló burok a légfűtéses kandalló tűztere körül. Ennek köszönhetően a tűztér fala az ebben a légrésben található levegőt melegíti majd fel. A meleget ezzel tehát befogtuk, már csak valahogy el kell vezetni azt a fűteni kívánt helyiségekhez.
Ezt a célt szolgálják a légfűtéses kandalló csatornái, melyek a konvekciós burkolat tetején található nyílásokból indulnak. Persze közben a burkolat alól a csatornákba áramló meleg levegő helyére a lakás légteréből friss levegőt szív be a rendszer, mely felmelegedés után szintén a csatornákba áramlik. Látszik tehát, hogy a konvekciós burkolat alatt ventilátorokra van szükség ahhoz, hogy a levegő áramlása folyamatos legyen. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a csatornákban is telepítenünk kell ilyen ventilátorokat.
A gravitációs elven működő légfűtéses kandalló rendszereknél a csatornák dőlésszögének megfelelő kialakításával a meleg levegő akár 5-6 méteres távolságba is könnyen eljuttatható, ventilátorok beépítése nélkül is. Ha azonban ennél nagyobb távolságra kell majd a meleg levegőnek eljutnia, akkor bizony már a csatornákba is be kell építenünk ventilátorokat. Ennek hátránya, hogy ezek nyilván plusz fogyasztóként jelennek meg rezsiköltségünkben, hiszen árammal működnek, illetve működésük közben némi zajt is kibocsájtanak, bár ez tényleg minimális.
Szintén a légfűtéses kandallók hátrányaként szokták még megemlíteni, hogy a légcsatornákon keresztül sajnos nem csak a meleg levegő, hanem a szagok és a zaj is kiválóan képes áramlani a helyiségek között. Azonban ha már megemlítettünk egy hátrányt, akkor úgy korrekt, ha megemlítünk egy egyértelmű előnyt is, mely a légfűtéses kandallók számlájára írható. A légfűtéses kandallók sokkal gyorsabban képesek egy kihűlt lakást, vagy helyiséget felfűteni, mint vízteres társaik, hiszen az ő esetükben nincs semmilyen hőátadó közeg, közvetlenül a levegőt melegítik.
