Mikor tilos egy mellműtét elvégzése?

Vannak nők (na és persze férfiak is) akik számára a plasztikai sebész rendszeres felkeresése olyan hétköznapi mint másoknál a rendszeres fogászati szűrés. Egy kis igazítás itt, egy kis felvarrás ott és a páciens máris elégedettebb saját testével, vagy mégsem. Főleg a mellnagyobbító műtétek esetében figyelhető meg a tendencia, hogy a beavatkozáson átesett hölgy kis idő múlva visszatér, hogy nagyobbra cserélje implantátumait. Ezzel alapvetően nem is lenne gond, ha az ilyen esetek nagy részében az új és kívánatos mellméret nem lenne irreálisan nagy. Biztos mindenki látott már olyan hölgyet, ha máshol nem is akkor legalább a tévében, ahol a viszonylag kis méretű és karcsú testhez aránytalanul nagy keblek társultak. Ilyenkor egy jóérzésű emberben jogosan merül fel a kérdés, hogy ezt hogy is engedhette az a plasztikai sebész. Nem csak azért mert az ilyen mértékű aránytalanság már az esztétikai összképen is komolyan ronthat, hanem azért is mert ez nyilván nem egészséges, hiszen hihetetlen módon megterheli a gerincet és hölgy izomzatát. Persze a sebésznek az a feladata, hogy egy ilyen esetben megpróbálja jobb belátásra bírni a pácienst, ám ha ez nem megy, akkor teljesíteni kell a hölgy vágyait e téren, a torz önkép ugyanis nem kizáró tényező egy mellnagyobbítás esetén. Azonban kizáró tényezők vannak. Ezek olyan esetek, amikor egy ilyen műtét tényleg nem hajtható végre. Az egyik ilyen eshetőség, ha a páciens valamilyen fertőzésben, vagy gyulladásos betegségben szenved. 

Ennek oka, hogy ilyenkor az ember immunrendszere a betegség miatt egy fokozottabb működési fázisban van, ebből fakadóan pedig nagyobb az esélye, hogy a műtét után a szervezete kilöki magából az implantátumot, hiszen ha jobban belegondolunk az valójában egy idegen test számára. Ezt a kockázatot persze lehet csökkenteni gyógyszeres kezelésekkel, melyek legyengítik az immunrendszert, megakadályozva a kilökődést, de ez nem túl biztonságos megoldás mikor a fertőzés vagy gyulladás miatt a szervezetnek szüksége van a fokozott immunműködésre. A másik igen komoly kizáró tényező, ami aszt hiszen nem is kíván túl sok magyarázatot, ha az illető hölgy éppen terhes. Ebben az esetben a kockázatot ismét immunrendszerünk jelenti, mely a terhesség alatt máshogy működik mint általában és ilyenkor egy hasonló beavatkozás mind a magzat, mind a kismama életét is veszélybe sodorhatja. Persze egy mellnagyobbító műtét elvégzése nem csak a terhesség, hanem a szoptatás időszaka alatt is kifejezetten tilos. Ezen tiltó lista mellett azonban vannak olyan eshetőségek, mikor a kockázat ugyan nagyobb, bizonyos feltételek mellett azonban mégis elvégezhető egy ilyen jellegű beavatkozás. Ezekben az esetekben mindig a sebésznek kell mérlegelni, hogy a kockázat kellő mértékben csökkenthető-e a műtét biztonságos elvégzéséhez. Erre akkor lehet szükség, ha a mellnagyobbításra váró hölgy valamilyen autoimmun vagy rosszindulatú daganatos betegségben szenved. A szív-és érrendszeri problémák szintén növelhetik egy mellműtét kockázatát, mint az is ha a páciens véralvadási gondokkal küzd. A kockázatok ellenére azért ma már a technológiai fejlettségének és a orvostudomány fejlődésének köszönhetően egy mellnagyobbító műtét viszonylag kevés veszélyt rejt magában, azt azonban ne felejtsük el, hogy mégis csak egy sebészi beavatkozásról van szó, tehát még ha ritkán is, de komplikációk felléphetnek. Persze azon hölgyeket, akik nagyobb, vagy formásabb keblekről álmodnak ezek nem fogják elriasztani céljuktól.

Elektromos cigaretta: érvek és ellenérvek

Az elektromos cigaretta mellett kampányolók állhatatos munkájának köszönhetően mára szinte hazánkban sincs olyan ember, aki ne hallott volna már ezen eszközről és számtalan előnyről, melyet jövendőbeli használói számára ígérnek. Persze az eszköz használatának ellenzői sem tétlenkedtek az elmúlt években és rendre hangoztatták, hogy az elektromos cigi veszélyes és voltaképpen mindegy is, hogy a hagyományos vagy az elektromos változattal mérgezzük magunkat. Na ilyen helyzetben döntse el az ember fia, vagy lánya, hogy most kinek is higgyen. De nézzük a száraz tényeket. A hagyományos cigaretta használata során számtalan káros anyagot juttatunk a szervezetünkbe, melyek nagy része az égés során szabadul föl a dohányból és a cigaretta papírból. Vagyis ha úgy vesszük, akkor tulajdonképpen károsabb elszívni egy szál cigit, mint megenni. Az elektromos cigaretta legnagyobb különbsége a hagyományossal szemben, hogy nincs égés. A patronban lévő anyagokat gőz formájában, inhalálva juttatjuk tüdőnkbe. Az elektromos cigaretta támogatói ezért merik azt állítani, hogy ez az eszköz sokkal kevésbé káros, mint a normál cigi. 

De itt jön a csavar, méghozzá hogy veszélyesnek tekinthető anyagok bizony az elektromos cigaretta e-liquid névre keresztelt folyadékjában is találhatóak. Igazából nem is jelenthetnénk ki ilyen nyíltan, hogy ezek veszélyesek, hiszen semmi kutatási eredmény nem igazolja, hogy veszélyesek lennének, de ennek sajnos az ellenkezőjét sem. Az elektromos cigarettában található propilén-glikolt feladata, hogy segítse a folyadék könnyebb porlasztását, a különböző növényi glicerinek és aromák pedig az íz-és illatvilág színesebbé tételét szolgálják. Mivel az eszköz még tíz éve sincs jelen a piacon, így valójában nincsenek kézzel fogható adatok azzal kapcsoltban, hogy a hosszútávú használata milyen hatással is lehet az emberi szervezetre. Ezen a téren tehát az ellenzők és támogatók érvezi mondhatni kiegyenlítik egymást, azonban az elektromos cigaretta mellett kampányoló tarsolyában van még egy fegyver, amivel elő szoktak hozakodni, mégpedig hogy az eszköz használata nem csak egészségünket, de pénztárcánkat is kevésbé terheli meg. Az elektromos cigaretta esetén ugyan vagy egy viszonylag nagyobb beruházási költség, mikor megvásároljuk az eszközt, de onnantól kezdve csak patron vagy az utántöltő folyadékra kell költenünk. Egy átlagos dohányos, aki mondjuk napi fél egy doboz cigi közötti mennyiséget szív el, nagyjából 15.000 Ft-ot költ el szenvedélyére havonta. Ha azonban elektromos cigarettát használ, akkor ez az összeg akár a felére is csökkenthető, persze csak ha nagyjából ezt is csak olyan rendszerességgel használja, mint az analóg cigit. És ebből fakad még egy veszély abban az esetben, ha nikotin tartalmú folyadékot használunk elektromos ciginkben. A nikotin ugyanis nem csak függőséget, de nagy mennyiségben mérgezést is okozhat. Az analóg cigi esetében ezzel nincs akkora gond, hiszen egy szál nem tartalmaz akkora mennyiséget, aminek bevitelével megkockáztatnánk az esetleges mérgezést, egy elektromos ciginél azonban hol a határ, mennyi ideig szívhatom. Javasolt, hogy alkalommal, nevezzük rágyújtásnak olyan 15, maximum 20 szippantást szívjunk csupán e-cigiből és a következő használatig várjunk legalább fél órát. Ennek betartása mellett nem kell aggódni a nikotin okozta rosszullét miatt. Látszik tehát, hogy az elektromos cigaretta használata kapcsán jócskán akadnak érvek és ellenérvek egyaránt és hogy a leszokásban segítene-e, azzal kapcsoltban is megoszlanak a vélemények és tapasztalatok. Felnőtt emberként, hiszen 18 év alatti személynek nem is adhatnak el ilyen eszközt, mindenki el tudja dönteni maga, hogy melyik oldalnak hisz és dohányosként inkább marad a már "bevált módszernél" vagy inkább vált.

Egy ülőgarnitúra kiválasztása

Ha feltenném azt a kérdést, hogy otthonunk helyiségei közül melyik a legfontosabb, akkor szerintem a legtöbben a nappalit mondanánk már csak azért is, mert valószínűleg ebben a szobában töltjük a legtöbb időt. Persze erre lehetne azt is válaszolni, hogy nem mert a legtöbb időt a hálóban töltjük, de mivel azt az időt javarészt az alvás teszi ki, ezért az érvelés helytelen. Szóval mivel lakásunk helyiségei közül a nappali bír a legfontosabb szereppel, ezért értelemszerűen ezen szoba bútoraira kell a legnagyobb hangsúlyt fektetnünk, mikor berendezzük otthonunkat. Ha pedig a nappali bútorzatáról esik szó, akkor elsőnek mindenféleképpen az ülőbútorokkal kell kezdenünk, azon belül is ülőgarnitúránkkal. Egy megfelelő ülőgarnitúrának vagy kanapénak számos szempontnak kell eleget tennie, hiszen ezen gyűlik össze család, ha mondjuk filmet néznek, a vendégek is ezen ülőalkalmatosságon kapnak helyet, de akár a vendégágy szerepét is ez fogja betölteni.

Tehát mik is ezek a szempontok, amikre nem árt oda figyelni. Kényelem és praktikum. A kényelmet gondolom egy ülőbútor esetében nem is kellene kihangsúlyoznom. Viszont a kényelem mást jelenhet a más-más testalkatú emberek számára, illetve az sem mindegy hogy kanapénkon általában csak ülni szoktunk vagy azon elnyúlva nézzük a Tv-t, hiszen akkor mindenképpen nagy, íves és párnázott karfára lesz szükségünk. Ha a család nem langalétákból áll, akkor pedig nem árt elgondolkodni, hogy a túl mély ülőfelület-e számunkra a megfelelő választás, azon ugyanis nem tudunk majd egyenes háttal ülni úgy, hogy a háttámlának dőljünk, ami hosszútávon nem tesz jót a gerincnek. a praktikum elsősorban az olyan plusz funkciókban nyilvánul meg, mint hogy az ülőgarnitúra kihúzható-e. Vendégszoba híján ugyanis a nálunk éjszakázó vendégek számára a kanapé marad a legjobb alternatíva. Ebbe az esetben az is fontos lehet, hogy az ülőgarnitúrában van-e ágyneműtartó. Talán a praktikusságnál lehet megemlíteni azt is, hogy a bútor milyen és mekkora elemekre szedhető szét, hisz nem mindegy hogy az ülőgarnitúra áthelyezését mi magunk is meg tudjuk oldani, vagy át kell hívni a haverokat, hogy segítsenek. A következő szempont a méret és elrendezés. Elrendezés alapján léteznek sarok ülőgarnitúrák, U alakú ülőgarnitúrák és a hagyományos 3-2-1-es valamint 3-1-1–es megoldások. Hogy melyik mellett döntünk azt úgyis otthonunk paraméterei határozzák majd meg. Azt azért nem árt szem előtt tartani, hogy egy sarok vagy U alakú ülőgarnitúrán sem férnek el többen, még ha nagyobbnak is néz ki, mint egy 3-2-1-es variáción, hiszen egy sarokülő sarok részébe beültetni valakit, úgy hogy ott kényelmesen érezze magát, fizikai képtelenség.

Az U alakúak és sarokülők azért lehetnek praktikusak, mert méretükből és formájukból adódóan kényelmesebben lehet rajtuk henyélni, mint egy sima kanapén. Ha méretekkel megvagyunk jöhet a szín és stílus. Itt a cél a harmónia, vagyis hogy ülőbútorunk mind stílusával, mind színével illeszkedjen a miliőbe. Ha van például egy jellegzetes minta a tapétán vagy a függönyön, ami szinte uralja a szobát, akkor mintás bútorszövetben csak akkor gondolkodjunk, ha találunk a domináns mintához hasonlót, egyébként maradjunk az egyszínű felületeknél. Ha a szobát valamilyen szín már uralja, de nem akarjuk, hogy az ülőgarnitúránk is olyan színű legyen, akkor próbáljunk komplementer színeket alkalmazni, vagyis egymás kiegészítő színpárjait. Ha stílust és színvilágot sikerült összhangba hozni a szobával, akkor már csak azt kiválasztanunk, hogy ülőbútorunk milyen anyaggal legyen burkolva. Macskásoknak kiváló megoldás lehet mondjuk a mikroplüss, hiszen az állat nem tudja majd beakasztani a körmét. Ahol pedig kicsi gyerekek vannak és gyakran ömlenek különböző folyadékok az ülőgarnitúrára, ott valamilyen víztaszító szövet lehet a megfelelő választás.

Hol a szerelem?

A zsúfolt és időhiányos való világunkban egyre kevesebb lehetőségünk van az ismerkedésre. Nem mindenkinek adatik meg a lehetőség, hogy közösségi életet is tud élni a munkahelyén, netalántán ismerkedni, és a mai fiatalok által előnyben részesített szórakozóhelyeken többnyire nem a hosszú és tartalmas kapcsolatot keressük… Az igény egyre nő a kézzelfogható, személyes, tartalmas kapcsolatokra, viszont az eddigi klasszikus ismerkedési formák kezdenek kiszorulni az életvitelünkből és asszimilálódni a mai modern felfogáshoz, és a modern emberek szokásaihoz, időtervéhez. Életterünk egyre inkább beszűkül és koncentrálódik az internet világára, és egyben lehetőség szintjén kitágul, a világháló adta széles választéknak köszönhetően. Egyre inkább virtuális szinten próbáljuk meg élni az életünket, intézni az ügyeinket, a bevásárlást, feladni a csekket, munkát és párt keresni…

Ha online társkeresésre adnánk a fejünket, számos portál között válogathatunk. Vannak ingyenes, és vannak fizetős oldalak, amivel nyilván egy bizonyos réteget hivatottak kiszűrni a lap üzemeltetői. Koncentrálódhatnak komoly kapcsolatra és egyéjszakás kalandokra vágyók igényei szerint. A keresés megkönnyítése érdekében miután regisztráltunk, létrehoztunk magunknak egy profilt a kínálati lista alapján általunk szimpatikusnak vélt oldalon, kedvünk szerint állíthatjuk be az ideálisnak vélt paramétereket a megálmodott szeretőről, jövőbeni kedvesről, férjről/feleségről külső és belső jellemvonásokat megadva, esetleg lakcím, életkor, nemi identitás, szexuális szokások megadásával kiegészítve azt. Szórakoztató, és lényegretörő elfoglaltság. Viszonylag rövid idő alatt végignézhetjük a palettát, flörtölhetünk és bókokat gyűjthetünk be, anélkül, hogy fel kéne állnunk és a sokak számára nehéznek tartott elutasítással szemtől szembe találkoznánk esetleg egy rosszul sikerült találkakor, és mi is könnyű szívvel lapozhatunk túl a velünk ismerkedni vágyókon, ha épp nem kölcsönös a szimpátia. Az igazán komoly érdeklődőknek, miután átverekedték magukat a szigorú rostán, további lehetőségeket adhatunk az ismerkedés kevésbé felszínes folytatásához…

Sokan bizalmatlanok a szerelem beteljesedésének ilyen módjával szemben, sőt sokan el is ítélik, és számos esetben joggal. A név- és arctalanság tömérdek nem oda illőt is felbátorít, akik kihasználják a tiszta szándékkal regisztráltakat, és emiatt óvatosnak kell, maradjunk, de az egészséges körültekintés mellet bátran nyíljunk meg a világ felé. Kockázat mindig is lesz, de enélkül nincs is valós eredmény, és siker sem. Adjunk esélyt magunknak, és annak az egyelőre inkognitóban levő másiknak, aki szintén a magány kelepcéjében várja, hogy megismerhessen minket!

Függönykérdés

A függönyök kiválasztása igen stílus-meghatározó lehet lakásunk designvilágát illetően. A fali dekortextilek, függönyök, szőnyegek mind nagy felületen érvényesülnek, így hatásuk is nagymértékben hat majd a környezetükre. Az ablakok méretét is megváltoztathatja optikailag, mely a karnis elhelyezésével, a függöny hosszával, redőzés mértékével - mely a függöny fonákjának felső részére vart szegőszalagon múlik, milyen alakú és mértékű lesz - van összefüggésben.

Vásárlás előtt mindenképpen legyünk céltudatosak az anyagokat, árnyalatokat illetően, hiszen zavarba ejtően sok minta és összetétel között válogathatunk ma már! Az utcafrontra néző északi, vagy napsütötte oldalakra érdemes sötétítőfüggönyökben gondolkodni, ami rendelkezik némi hőszigetelő tulajdonsággal is. Ilyenek lehetnek a taft, zsenília, double, brokat, szatén, blackout, düftin, bársony, e-shield voile. A fényáteresztő függönyök megóvhatnak minket a nap 24 órájában a kíváncsi szemektől és mindamellett esztétikus hozzájárulói lehetnek a jó közérzetnek. Ilyenek lehetnek a jacquard, organza, volie, sablé, batist anyagok, vagy a csipke, mely egy klasszikus környezetbe helyezve adja ki valódi szépségét.  A radiátorokat meglétét se hagyjuk figyelmen kívül, hiszen hiába a hosszú leomló textilek magával ragadó bája, ha a meleget kirekesztjük vele a hideg téli estéken.

Ahhoz, hogy egy keretet adjon, kiemelje a szoba stílusvilágát, fontos, hogy a mintákkal óvatosan bánjuk, ha nem akarunk egy eklektikus káoszba csöppenni. Kis szobáknak kis mintázatú, nagy szobáknak nagyobb mintázatot adjunk! A cifra díszítésű helyiséget lecsitíthatjuk egyszínű dekorfüggönyökkel.

Mennyi anyagot érdemes vennünk?

A szükséges szövetmennyiség az anyag hosszából, a redőzésre szánt felső és visszahajtandó alsó rész hosszából adódik össze. Spórolnunk nem érdemes, ha csak nem a funkciót tartjuk fontosabbnak a kinézetnél. Egy függöny annál szebb, minél dúsabb. A könnyedebb áttetsző anyagokra hagyjunk rá 15-20 cm-nyi távolságot, mintás kelme esetében egy motívumnyi távot. Érdeklődjünk, hogy a szövetet megfelelően beavatták-e. Minden szegésre és varrásra hagyjunk rá 4 cm-t! A függönybéléssel abban az esetben érdemes számolnunk, ha nem akarjuk, hogy az anyagot közvetlen napfénynek tegyük ki. Ez lehet flanel, de lehet vékony flíz is. Ha fokozni kívánjuk a látványt, tehetünk tüllt, rakást, fodrot, rojtot a bélés aljára.

Mit tegyünk megunt függönyeinkkel, ha nincs elég anyagi hátterünk egy teljes cserére?

Csupán egy csipetnyi kézügyességre van szükségünk hozzá. Függönyrojtot, Fonalrátétet sormintában alkalmazhatunk, gyöngyöket, hímzéseket, díszgombokat elszórtan tehetünk rá, esetleg selyemszalag felhasználása mindenképp élénkítő hatással lesz elavult textilünkre!

Lehetőleg, ha nem vagyunk professzionális varrónők, a díszítő motívumok felvarrásán kívül bízzuk a munka oroszlánrészét egy hozzáértő kézre.

Hogyan is működik egy klíma?

A klíma berendezések egy nem túl bonyolult, alapvető fizika jelenségre építenek, mégpedig arra, hogy a folyadékok párolgásuk közben hőt vonnak el környezetüktől, vagyis lehűtik azt. Ezt a folyamatot már az ókorban is ismerték, a különbség csupán annyi hogy akkor még nem tudták megoldani a folyadék keringetését, vagyis az elpárolgott folyadék tulajdonképpen elveszett. A modern klímák esetében azonban a lényeg pont a körfolyamaton, vagyis a keringető rendszeren van. Az elpárolgott folyadék nem veszik el, hiszen a rendszer kondenzálja a párát és így képesek vagyunk újból felhasználni. Az azonban korántsem mindegy, hogy milyen folyadékot keringetünk a berendezésben. A hűtőközeg, vagyis a fluidium, forráspontja normál esetben, vagyis normál nyomás mellett -30 C fok lenne, de mivel a klíma berendezésben túlnyomás uralkodik ezért amíg be nem kapcsoljuk azt, addig nem kezd el párologni ez a folyadék. Amikor azonban bekapcsoljuk a berendezést, akkor az elpárologtatóban (a beltéri egység, melyben a párolgás megy végbe) a nyomás el kezd csökkenni, míg a kondenzátorban (ahol az elpárolgott folyadék lecsapódik) a nyomás tovább nő. A két egység, vagyis az elpárologtató és a kondenzátor, között egy fojtás található, aminek a célja hogy a két részt, melyben merően más nyomás uralkodik, elválassza egymástól.

A fojtáson keresztül jut át apránként a folyadék az alacsonyabb nyomású elpárologtatóba, ahol az a nyomás miatt elforr és miközben folyadék halmazállapotúból gőz halmazállapotúvá válik, hőt von el a környezetétől. Innen a gőzt a kompresszor átszívja azt a kondenzátorba, ahol a magad nyomásnak és hűtésnek köszönhetően a gőz lecsapódik és tulajdonképpen a folyamat újból kezdődik. A berendezésben nem csak a hűtőközeget kell keringetni, hanem a felmelegedett és lehűtött levegőt is el kell juttatni a megfelelő helyre, melyet ventilátorokkal oldanak meg. Mivel a folyamat során nem csak kellemes hűvös, hanem meleg levegő is keletkezik (ezt juttatja ki a szabadba a kültéri egység), ezért ha folyamatot megfordítjuk, akkor azzal akár fűthetjük is télen a helyiséget. Persze az ilyen rendszereknek is megvannak a maga korlátai és ha a hőmérséklet odakint -15 C fok alá csökken, akkor egy klíma már nem képes a szoba fűtését ellátni. A lényege tulajdonképpen minden klíma berendezésnek ez, vagyis ilyen módon hűtik le otthonunkat, a különböző típusokban és fajtákban csak a rendszer felépítésében és az üzemelés módjában van különbség, mert mondjuk egy mobil klíma esetében ugye nincs kültéri egység, míg egy multi split klímánál pedig több beltéri egység is helyet kap.

Méhészkedés az ókorban

Az egyszerű házi méh (latinul Apis mellifera) 30-8 millió évvel ezelőtt alakult ki. Barlangban lakó őseink már tudták, hogy a méhek kaptára igen finom táplálékot rejt számukra. Spanyolországi barlangrajzok alátámasztják, hogy elődeink már 16.000 évvel ezelőtt is előszeretettel fosztogatták méhek otthonait. Mikor 9 ezer évvel ezelőtt őseink először letelepedtek méhez az első állatok között voltak, miket elkezdtek háziasítani. Ekkor persze még nem készítettek nekik igai kasokat, csak a település környékén lévő kidőlt fatörzsekbe vájtak olyan mesterséges odvakat, melyekbe a méhek beleköltözhettek. Később a Közel-Keleten és Egyiptomban már megjelent a vesszőből font kasok készítése is.

Az, hogy a méz már az ókori civilizációk életében is ekkora szerepet töltött be, annak köszönhető hogy már ekkor ismeretesek voltak jótékony egészségügyi hatásai. Orvosságkánt már az Asszírok is gyakran alkalmazták, sőt a méhkasokat a támadó ellenség sorai közé hajítva hadászati célokra is használták ezen szorgos állatokat. Egyiptomi sírkamrákból számos mézes edény, illetve mézes sütemény, vagyis azok maradványai kerültek elő, ami jól példázza, hogy milyen fontos szakrális szerepet töltött be társadalmukban. A méhészet történetében a következő lépcsőfokot a görögök jelentették. Ők úgy vélték, hogy a méz az istenek adománya, akik minden éjjel csodásan finom nektárt öntöztek a rétek virágaira, melyet aztán a méhek összegyűjtöttek. A mézet a duzzanatok és sebek gyógyítására, valamint lázcsillapítóként is alkalmazták. Az egyik legenda szerint egy Démokritosz nevű görög férfi 109 éves kort élt meg, ami állítólag csak annak köszönhetett, hogy minden nap fogyasztott mézet. A méz a görögöknél is erős vallási szereppel bírt, gyakran áldozatkén ajánlották az isteneknek. Ők már viszonylag fejlett ismeretekkel bírtak a méhcsaládok hierarchiáját tekintve és tisztában voltak vele, hogy a család élén a királynő áll és hogy egyedül a herék képesek párosodni vele.A méhészkedés tudománya később a rómaiknak köszönhetően sokkal nagyobb területen tudott elterjedni.

A birodalomban bevett szokássá vált, hogy a tehetősebbek mikor egy nagyobb lakomát rendeztek, akkor külön egy asztal csak a mézből készült finomságoknak volt fenntartva. Persze a méz és a méhészkedés az ókorban nem csak a nyugati féltekén bírt ekkora jelentőséggel. Mivel azonban a világ más-más részein különböző méh fajok voltak őshonosak, ezért a méhészkedés fejlődésének iránya is más irányba haladt. Az Indiában őshonos méhek például nem a fák odvaiba, hanem a szabadban építették lépjeiket, így ezeken a területeken soha nem terjedt el a kaptáras méhészkedés. A hinduk társadalmi hierarchiájában például egy külön kasztot alkottak a mézkereskedők és csak nekik volt megengedve, hogy ezen édes nedűvel kereskedjenek. Sőt Indiában már a Krisztus előtti évszázadokban is bevett adónemenek számított a mézadó. Annak ellenére, hogy évezredeken keresztül mennyire fontos volt a méz a különböző kultúrákban mára mégis mintha kicsit megfeledkeztünk volna róla róla. Pedig ez az aranysárga nektár még mindig a legfinomabb és legegészségesebb természetes édesítőszer.