Cserépkályha, mint alternatíva

Azt a képet gondlom senkinek nem kell bemutatnom, mikor az ember az első hidegebb, téli hónap után megkapja fűtésszámláját és a végösszeget meglátva azonnal pár évet öregedik. Ennek köszönhetően, valamint annak, hogy az otthonaink fűtését szolgáló gáz fűtőrétéke érezhetően évről-évre gyengül, gondolkodnak el egyre többen azon, hogy valamilyen alternatív fűtési megoldásra váltanak. Talán furán hangzik, hiszen őseink évszázadokon át ilyen módon fűtöttek, de a kandallók és cserépkályhák is az alternatív fűtési megoldások közé sorolandók. Mind a kettőnek, mármint a kandallónak és a cserépkályhának is megvannak az előnyei és a hátrányai is.  A cserépkályha egyik legnagyobb hátránya, hogy jelentős súlya miatt sajnos kevés otthon alkalmas arra, hogy egy ilyet beépítsenek. Ha azonban valaki mégis egy ilyen fűtési rendszere beépítése mellett dönt, akkor több típus közül is választhat. A normál cserépkályhák két fő típusa a hagyományos üzemeltetésű és a töltőrendszerű változat.

A kettő közti különbség csupán annyi, hogy a töltőrendszeres típusnál a tűztér alatt egy másik rész is található, ahova a hamu hullik és mivel ennek külön ajtaja van, ezért a hamu ürítése anélkül is megoldható, hogy a kályhában a tüzet el kellene oltanunk. Ez pedig fontos lehet, hiszen a cserépkályhák másik előnye, mely azonban egyben hátrányuk is, hogy csak lassan képesek felmelegedni. A szakértők ezért nem is nagyon javasolják ezt a fűtési megoldást olyanoknak, akik csak keveset tartózkodnak otthon és így nem tudják a kályhát folyamatosan fűteni. Azonban annak köszönhetően, hogy lassabban melegszik fel, a hőt is lassabban és fokozatosabban adja le, így ha a tűz ki is alszik benne, a kályha még órákon keresztül képes árasztani magából a meleget. Ezt a fokozatos hőleadást szerkezeti felépítésének is köszönheti, ami miatt azonban építése sem egy pár órás munkafolyamat. Ezért ha egy cserépkályhát szeretnénk otthonunkba, akkor az előkészítési folyamatoknak nem árt már a nyár derekán nekikezdeni. Igazából a legtöbb időt nem is a tervezés vagy az építés veszi igénybe, hanem a kályha belsejét borító agyagréteg kiszáradása. Ez a folyamat akár 1 - 1,5 hónapig is tarthat és ha nem akarjuk, hogy a kályha belseje megrepedjen, akkor a száradást még csak meg se próbáljuk mondjuk hősugárzó használatával gyorsítani, így ugyanis az nem lesz egyenletes. A száradásnak tehát magától kell végbe menni, melyet a kéményen és nyitott kályhaajtón keresztül áramló levegő old majd meg helyettünk. Mikor végre a kályha kiszáradt a begyújtásnak  is fokozatosnak kell lennie. Először csak pár percre, majd pár órára gyújtsuk be új kályhánkat. Az, hogy egy cserépkályhát mivel fűthetünk szintén változatos lehet. A legmagasabb fűtőértékkel az olyan keményfák bírnak, mint a bükk, a tölgy, vagy mondjuk az akác. Persze ma már vannak olyan cserépkályhák is melyeket a jóval olcsóbb pellettel is fűthetünk, sőt a kályhánkat akár a vízmelegítéses fűtőrendszerünkhöz is hozzákapcsolhatjuk, így a kályha nem csak az adott helyiségben, hanem a radiátoroknak köszönhetően az egész lakásban kellemes meleget varázsol majd. A változatos és színes kályhacsempéknek köszönhetően padig olyan megjelenésű kályhánk lehet, amilyet csak szeretnénk,  akár népies, szecesszionista, vagy minimál stílusban, a döntés csak a mi kezünkben van

Táplálékunk, mint belső működtető erőnk

Rosszul működő emésztésünket a számos, kellőképp olyan anyaggal feltuningolt élelmiszereknek köszönhetjük, melyek nem oda valók. Mégis ennek a világnak a részesei vagyunk, ezért igen nehéz egy teljesen másmilyen életmódot felvenni egy mérgeket kínáló rendszerben, aminek fenntartása nem mellékesen jóval drágább is, mint az egészségtelen élelmiszerek fogyasztása. Pedig számos allergiás reakció vezethető vissza a nem megfelelő táplálkozásunkra, amely kevesebb tápanyagot, és több térfogatnövelő töltelékanyagot, tartósítószert, színezéket tartalmaz. Magyarország egyik súlyos problémája, hogy igen sósan, koleszterinben és zsiradékban gazdagon, rostban szegényen táplálkozik. Ennek az érelmeszesedés, magas vérnyomás, súlyosabb esetben szívinfarktus, agyvérzés lehet az eredménye. Az egészséges táplálkozás alapjai (melyek megelőzhetnek egy későbbi nagyobb problémát), a változatos, biztos forrásból beszerzett élelmiszerek fogyasztása. Manapság az interneten keresztüli rendelés nagyban megkönnyíti a dolgunkat, hiszen akár közvetlenül a termelőktől rendelhetünk. A gabonafélék közül előnyt élveznek egészségünk szempontjából a teljes kiőrlésű, barna lisztből készült, magvakkal dúsított ételek, melyek emésztésünk rendeltetésszerű működéséhez járulnak hozzá, amikből a legtöbbet érdemes fogyasztanunk. A második legfontosabb fogyasztandó élelmiszer-kategória a zöldség és gyümölcsfélék, melyek számos alkotórésze pozitív hatással van bélrendszerünkre. A testünk által fel nem dolgozható részek serkentik a bélmozgást, és a felesleges anyagok kiürülését a szervezetből. Mindemellett számos ásványi anyagot és vitamint tartalmaznak, és a bennük levő pektin segíti a mérgek kiürülését, valamint a zsiradékok felszívódását akadályozza. Ezután jönnek fontossági sorrend szerint a tejtermékek, melyek kalcium- és D-vitamintartalmuk miatt élveznek ilyen előkelő helyet. Majd következnek a húsok, melyek a legjelentősebb B12 vitamin és fehérjeforrásnak vannak elkönyvelve. Ezek közül is legegészségesebb húst a tengeri halak jelentik, melyek nagyban gátolják az érelmeszesedés kialakulását és erősítik védelmi rendszerünket, az immunrendszert. Az utolsó szintre kerültek a zsírok, cukrok, és édességek. Emésztésünket még azzal is segíthetjük, mindamellett, hogy betartjuk az étkezési fontossági sorrendet, hogy kerüljük a cukrot és a finomlisztet, megfelelő mértékben pótoljuk a folyadékot (ez számszerűsítve napi 2-3 folyadékot jelent nem cukros-szénsavas üdítőben mérve), minimum háromszor étkezünk, inkább többször kevesebbet, és változatosan, természetben megtalálható alkotóelemekből, nem mesterségesen előállítottakból. Talán többen vannak olyanok, akik ha átolvassák ezt a cikket, a lemondásokat és a keserű megszorításokat látják az egészben, de ahhoz, hogy a saját érdekünkben tett lépésekként fogjuk fel az olvasottakban tanácsoltakat, radikális szemléletváltozásra is szükség ahhoz, hogy teljes értékű és egészséges életet élhessünk görcsök és szenvedés nélkül.

Munka-csapat vagy csapatmunka?

Napjaink jelentős részét alvással, pihenéssel, otthoni és munkahelyi feladataink megoldásával töltjük el. Ahhoz, hogy boldog, és sikeres életünk legyen, mind a négy jelenlévő tényezőnek személyiségünkhöz kell illeszkednie. De mi van akkor, ha éppen az adott körülményeket nem tudjuk közvetlenül befolyásolni? Mint például, ahogy kedvesünk családját, úgy a munkahelyi körülményeket, kollégákat, munkamorált sem mi választjuk meg. Ezek a felmerült lényegi elemek többnyire az elvállalt munka végzése közben merülnek fel. Ilyenkor két választásunk van, vagy munkahelyet váltunk, vagy maradunk és próbálunk asszimilálódni a környezethez. Az asszimiláció a túlélés egyik alapköve. Ezáltal jutottunk el emberként az evolúciós ranglétra csúcsára, így változtattuk meg a környezeti adottságokhoz mérten bőrszínünket, így tudunk a társadalomban létezni – mind nemzetiségi, mind család szinten -. Létünk megkönnyítése érdekében szocializálódunk, mint társas lények. Ezzel a társadalmi szintű formálódással elégítjük ki a „valahova tartozás” érzését, mely minden embernek hol tudatos, hol tudatalatti lételeme. Munkahelyünkön is igyekszünk felvenni az adott hely ritmusát, szokásokat kialakítani a beilleszkedés megkönnyítése érdekében, segíteni saját munkánkat mások munkájának segítésével, kapcsolatokat kialakítani, annak reményében, hogy a későbbiekben bensőségesebb viszonyokká is alakulhatnak. A csapatépítő tréningek ezen törekvéseinket hivatottak segíteni, az asszimiláció folyamatainak időtartalmát lerövidíteni, az egyéni és csapat működési mechanizmusán javítani, és közelebb hozni egymással a közös célért munkálkodó egyéneket. Az ember azért olyan sokszínű, azért rendelkezik hiányosságokkal és erősségekkel, hogy ezeket felismerve, annak érdekében alakítson ki kapcsolatokat, hogy a hiányosságait kitöltse, erősségeit felhasználhassa a másik hiányosságának pótlására. Az élethez hozzá tartozó ilyesfajta igény kielégítése köré épülnek munkahelyi, párkapcsolati és baráti kapcsolataink. Ijesztően érdekszagú ez a tény, de ez a teljességre való törekvés köti össze a világ közösségét - és ugyanakkor szakítja is el egymástól -. A tréningek segítségével megtanuljuk saját kiaknázatlan lehetőségeinket felhasználni, magabiztosságunkat erősíteni, és azt is, hogyan kell kommunikációnkon javítani, úgy, hogy a megszerzett tudást a magán- és munkahelyi életünkben is kamatoztathassuk. A változást főként társas kapcsolatainkon fogjuk észrevenni, de ezáltal a problémamegoldó-készségünk és pozitív irányba fog változni. Megtanulunk csapatjátékosként élni elsősorban a munkahelyi (és családi) életünket, saját képességeinket felajánlani a köz javára, úgy, hogy mi is hasznot meríthetünk mások tudásának, szakértelmének segítségével. És a végbemenő látványos és eredményekben gazdag belső folyamatok megtapasztalása mellett egy oldottabb, kellemesebb munkahelyi légkörben tölthetjük életünk jelentős hányadát.

Baba-várás

Egy várandós anyuka életének fontos szakaszához érkezik, amikor is 9 hónap áll rendelkezésére ahhoz, hogy testileg és lelkileg is felkészüljön az anyai posztra, valamint felkészítse környezetét a család bővülésére. Manapság az egyre több kemikáliával érintkező, negatív környezeti hatásoknak kitett, stresszes életet folytató nőknek egyre kevesebb a százalékos esélye arra, hogy teherbe essenek, illetve hogy egészséges kisbabát hozzanak a világra. Az idő is a mai modern nő ellenségévé vált a családalapítás terén. Ma már az egykor huszonegy-két éves korosztállyal szemben, a mai hasonló korúak teljesen más célokat tűznek ki maguk elé. Régen a család szerepe nagyobb hangsúlyt kapott az ember életében, fontosabb volt a kapcsolattartás a rokonokkal, valamint a családalapítás mielőbbi megvalósulása, a név továbbvitele és maga a házasság intézménye is. Ma inkább a karrierépítés, az önmegvalósítás, az elköteleződés mellőzése jellemzi a huszonéves korosztályt, akik nem hogy a gyermekvállalást, de még a házasságot is minél későbbi dátumra tűzik ki maguknak, ha egyáltalán kitűzik. Az emberek életszakaszainak sztenderd fontossági sorrendje kezd átrendeződni, és újabbakkal bővülni.

Mégis, ha kellően érettnek érezzük magunkat egy gyermek felelősségvállalását illetően, és mind anyagi, mind értelmi, egészségügyi és párkapcsolati szinten is felvállalhatónak érezzük egy gyermek jövetelét, akkor boldog jövőbetekintéssel láthatunk neki a baba-projectnek. A pozitív jelzésű terhességi teszt orvosilag alátámasztott hitelességét követően, elkezdhetjük kialakítani a kisbaba életterét – festhetjük a szobát, biztonságossá tehetjük, fertőtleníthetjük és feltölthetjük megannyi kellékkel, játékkal, tisztálkodási szerrel, ruhával, és elkezdhetjük megvásárolni a baba méreteire szabott kiegészítőket, ülőalkalmatosságokat, fürdetőt, pelenkázót-. Róhatjuk a bababoltokat, vehetjük a gyermeknevelés témakörében íródott megannyi könyvet, vagy olvashatunk az ezzel kapcsolatos blogokat. Ha gyermekünknek mindent meg szeretnénk adni, hogy semmiben sem szenvedjen hiányt, igen szép összegeket hagyhatunk ott egy-egy vásárlási körút során, pláne ha nem előre eltervezett listával indulunk útnak. Sok dolog feleslegesnek is tűnhet, amit a boltok kínálnak, ezért szorítkozzunk azokra a dolgokra, amik feltétlenül szükségesek újonnan beszerezve. A ruhák fogyóeszköznek számítanak, ezért csak pár fontosabb darabot válasszunk ki a butikban, a többit próbáljuk meg beszerezni más forrásból, esetleg megkímélt állapotban használtan –mely szabály nem csak a ruhákra alkalmazható-. Ha az első babát várjuk, saját lelkünk megnyugtatásaképp, és biztonságérzetünk megléte érdekében a saját édesanyánk segítségét és jelenlétét vesszük a legszívesebben a születés utáni első hónapokban, de még a felkészülési időszak alatt is. Őt visszük el vásárolni, tőle fogadjuk el a tanácsot. Elvégre saját magunk vagyunk az élő reklám arra, hogy édesanyánk sikeresen fel tudott nevelni egy csecsemőt, ezért hallgassunk rá, és vegyük szívesen segítségét, hogy azt a tudást, amivel megajándékozott bennünket, továbbörökíthessük a következő nemzedéknek.

Mikor tilos egy mellműtét elvégzése?

Vannak nők (na és persze férfiak is) akik számára a plasztikai sebész rendszeres felkeresése olyan hétköznapi mint másoknál a rendszeres fogászati szűrés. Egy kis igazítás itt, egy kis felvarrás ott és a páciens máris elégedettebb saját testével, vagy mégsem. Főleg a mellnagyobbító műtétek esetében figyelhető meg a tendencia, hogy a beavatkozáson átesett hölgy kis idő múlva visszatér, hogy nagyobbra cserélje implantátumait. Ezzel alapvetően nem is lenne gond, ha az ilyen esetek nagy részében az új és kívánatos mellméret nem lenne irreálisan nagy. Biztos mindenki látott már olyan hölgyet, ha máshol nem is akkor legalább a tévében, ahol a viszonylag kis méretű és karcsú testhez aránytalanul nagy keblek társultak. Ilyenkor egy jóérzésű emberben jogosan merül fel a kérdés, hogy ezt hogy is engedhette az a plasztikai sebész. Nem csak azért mert az ilyen mértékű aránytalanság már az esztétikai összképen is komolyan ronthat, hanem azért is mert ez nyilván nem egészséges, hiszen hihetetlen módon megterheli a gerincet és hölgy izomzatát. Persze a sebésznek az a feladata, hogy egy ilyen esetben megpróbálja jobb belátásra bírni a pácienst, ám ha ez nem megy, akkor teljesíteni kell a hölgy vágyait e téren, a torz önkép ugyanis nem kizáró tényező egy mellnagyobbítás esetén. Azonban kizáró tényezők vannak. Ezek olyan esetek, amikor egy ilyen műtét tényleg nem hajtható végre. Az egyik ilyen eshetőség, ha a páciens valamilyen fertőzésben, vagy gyulladásos betegségben szenved. 

Ennek oka, hogy ilyenkor az ember immunrendszere a betegség miatt egy fokozottabb működési fázisban van, ebből fakadóan pedig nagyobb az esélye, hogy a műtét után a szervezete kilöki magából az implantátumot, hiszen ha jobban belegondolunk az valójában egy idegen test számára. Ezt a kockázatot persze lehet csökkenteni gyógyszeres kezelésekkel, melyek legyengítik az immunrendszert, megakadályozva a kilökődést, de ez nem túl biztonságos megoldás mikor a fertőzés vagy gyulladás miatt a szervezetnek szüksége van a fokozott immunműködésre. A másik igen komoly kizáró tényező, ami aszt hiszen nem is kíván túl sok magyarázatot, ha az illető hölgy éppen terhes. Ebben az esetben a kockázatot ismét immunrendszerünk jelenti, mely a terhesség alatt máshogy működik mint általában és ilyenkor egy hasonló beavatkozás mind a magzat, mind a kismama életét is veszélybe sodorhatja. Persze egy mellnagyobbító műtét elvégzése nem csak a terhesség, hanem a szoptatás időszaka alatt is kifejezetten tilos. Ezen tiltó lista mellett azonban vannak olyan eshetőségek, mikor a kockázat ugyan nagyobb, bizonyos feltételek mellett azonban mégis elvégezhető egy ilyen jellegű beavatkozás. Ezekben az esetekben mindig a sebésznek kell mérlegelni, hogy a kockázat kellő mértékben csökkenthető-e a műtét biztonságos elvégzéséhez. Erre akkor lehet szükség, ha a mellnagyobbításra váró hölgy valamilyen autoimmun vagy rosszindulatú daganatos betegségben szenved. A szív-és érrendszeri problémák szintén növelhetik egy mellműtét kockázatát, mint az is ha a páciens véralvadási gondokkal küzd. A kockázatok ellenére azért ma már a technológiai fejlettségének és a orvostudomány fejlődésének köszönhetően egy mellnagyobbító műtét viszonylag kevés veszélyt rejt magában, azt azonban ne felejtsük el, hogy mégis csak egy sebészi beavatkozásról van szó, tehát még ha ritkán is, de komplikációk felléphetnek. Persze azon hölgyeket, akik nagyobb, vagy formásabb keblekről álmodnak ezek nem fogják elriasztani céljuktól.

Elektromos cigaretta: érvek és ellenérvek

Az elektromos cigaretta mellett kampányolók állhatatos munkájának köszönhetően mára szinte hazánkban sincs olyan ember, aki ne hallott volna már ezen eszközről és számtalan előnyről, melyet jövendőbeli használói számára ígérnek. Persze az eszköz használatának ellenzői sem tétlenkedtek az elmúlt években és rendre hangoztatták, hogy az elektromos cigi veszélyes és voltaképpen mindegy is, hogy a hagyományos vagy az elektromos változattal mérgezzük magunkat. Na ilyen helyzetben döntse el az ember fia, vagy lánya, hogy most kinek is higgyen. De nézzük a száraz tényeket. A hagyományos cigaretta használata során számtalan káros anyagot juttatunk a szervezetünkbe, melyek nagy része az égés során szabadul föl a dohányból és a cigaretta papírból. Vagyis ha úgy vesszük, akkor tulajdonképpen károsabb elszívni egy szál cigit, mint megenni. Az elektromos cigaretta legnagyobb különbsége a hagyományossal szemben, hogy nincs égés. A patronban lévő anyagokat gőz formájában, inhalálva juttatjuk tüdőnkbe. Az elektromos cigaretta támogatói ezért merik azt állítani, hogy ez az eszköz sokkal kevésbé káros, mint a normál cigi. 

De itt jön a csavar, méghozzá hogy veszélyesnek tekinthető anyagok bizony az elektromos cigaretta e-liquid névre keresztelt folyadékjában is találhatóak. Igazából nem is jelenthetnénk ki ilyen nyíltan, hogy ezek veszélyesek, hiszen semmi kutatási eredmény nem igazolja, hogy veszélyesek lennének, de ennek sajnos az ellenkezőjét sem. Az elektromos cigarettában található propilén-glikolt feladata, hogy segítse a folyadék könnyebb porlasztását, a különböző növényi glicerinek és aromák pedig az íz-és illatvilág színesebbé tételét szolgálják. Mivel az eszköz még tíz éve sincs jelen a piacon, így valójában nincsenek kézzel fogható adatok azzal kapcsoltban, hogy a hosszútávú használata milyen hatással is lehet az emberi szervezetre. Ezen a téren tehát az ellenzők és támogatók érvezi mondhatni kiegyenlítik egymást, azonban az elektromos cigaretta mellett kampányoló tarsolyában van még egy fegyver, amivel elő szoktak hozakodni, mégpedig hogy az eszköz használata nem csak egészségünket, de pénztárcánkat is kevésbé terheli meg. Az elektromos cigaretta esetén ugyan vagy egy viszonylag nagyobb beruházási költség, mikor megvásároljuk az eszközt, de onnantól kezdve csak patron vagy az utántöltő folyadékra kell költenünk. Egy átlagos dohányos, aki mondjuk napi fél egy doboz cigi közötti mennyiséget szív el, nagyjából 15.000 Ft-ot költ el szenvedélyére havonta. Ha azonban elektromos cigarettát használ, akkor ez az összeg akár a felére is csökkenthető, persze csak ha nagyjából ezt is csak olyan rendszerességgel használja, mint az analóg cigit. És ebből fakad még egy veszély abban az esetben, ha nikotin tartalmú folyadékot használunk elektromos ciginkben. A nikotin ugyanis nem csak függőséget, de nagy mennyiségben mérgezést is okozhat. Az analóg cigi esetében ezzel nincs akkora gond, hiszen egy szál nem tartalmaz akkora mennyiséget, aminek bevitelével megkockáztatnánk az esetleges mérgezést, egy elektromos ciginél azonban hol a határ, mennyi ideig szívhatom. Javasolt, hogy alkalommal, nevezzük rágyújtásnak olyan 15, maximum 20 szippantást szívjunk csupán e-cigiből és a következő használatig várjunk legalább fél órát. Ennek betartása mellett nem kell aggódni a nikotin okozta rosszullét miatt. Látszik tehát, hogy az elektromos cigaretta használata kapcsán jócskán akadnak érvek és ellenérvek egyaránt és hogy a leszokásban segítene-e, azzal kapcsoltban is megoszlanak a vélemények és tapasztalatok. Felnőtt emberként, hiszen 18 év alatti személynek nem is adhatnak el ilyen eszközt, mindenki el tudja dönteni maga, hogy melyik oldalnak hisz és dohányosként inkább marad a már "bevált módszernél" vagy inkább vált.

Egy ülőgarnitúra kiválasztása

Ha feltenném azt a kérdést, hogy otthonunk helyiségei közül melyik a legfontosabb, akkor szerintem a legtöbben a nappalit mondanánk már csak azért is, mert valószínűleg ebben a szobában töltjük a legtöbb időt. Persze erre lehetne azt is válaszolni, hogy nem mert a legtöbb időt a hálóban töltjük, de mivel azt az időt javarészt az alvás teszi ki, ezért az érvelés helytelen. Szóval mivel lakásunk helyiségei közül a nappali bír a legfontosabb szereppel, ezért értelemszerűen ezen szoba bútoraira kell a legnagyobb hangsúlyt fektetnünk, mikor berendezzük otthonunkat. Ha pedig a nappali bútorzatáról esik szó, akkor elsőnek mindenféleképpen az ülőbútorokkal kell kezdenünk, azon belül is ülőgarnitúránkkal. Egy megfelelő ülőgarnitúrának vagy kanapénak számos szempontnak kell eleget tennie, hiszen ezen gyűlik össze család, ha mondjuk filmet néznek, a vendégek is ezen ülőalkalmatosságon kapnak helyet, de akár a vendégágy szerepét is ez fogja betölteni.

Tehát mik is ezek a szempontok, amikre nem árt oda figyelni. Kényelem és praktikum. A kényelmet gondolom egy ülőbútor esetében nem is kellene kihangsúlyoznom. Viszont a kényelem mást jelenhet a más-más testalkatú emberek számára, illetve az sem mindegy hogy kanapénkon általában csak ülni szoktunk vagy azon elnyúlva nézzük a Tv-t, hiszen akkor mindenképpen nagy, íves és párnázott karfára lesz szükségünk. Ha a család nem langalétákból áll, akkor pedig nem árt elgondolkodni, hogy a túl mély ülőfelület-e számunkra a megfelelő választás, azon ugyanis nem tudunk majd egyenes háttal ülni úgy, hogy a háttámlának dőljünk, ami hosszútávon nem tesz jót a gerincnek. a praktikum elsősorban az olyan plusz funkciókban nyilvánul meg, mint hogy az ülőgarnitúra kihúzható-e. Vendégszoba híján ugyanis a nálunk éjszakázó vendégek számára a kanapé marad a legjobb alternatíva. Ebbe az esetben az is fontos lehet, hogy az ülőgarnitúrában van-e ágyneműtartó. Talán a praktikusságnál lehet megemlíteni azt is, hogy a bútor milyen és mekkora elemekre szedhető szét, hisz nem mindegy hogy az ülőgarnitúra áthelyezését mi magunk is meg tudjuk oldani, vagy át kell hívni a haverokat, hogy segítsenek. A következő szempont a méret és elrendezés. Elrendezés alapján léteznek sarok ülőgarnitúrák, U alakú ülőgarnitúrák és a hagyományos 3-2-1-es valamint 3-1-1–es megoldások. Hogy melyik mellett döntünk azt úgyis otthonunk paraméterei határozzák majd meg. Azt azért nem árt szem előtt tartani, hogy egy sarok vagy U alakú ülőgarnitúrán sem férnek el többen, még ha nagyobbnak is néz ki, mint egy 3-2-1-es variáción, hiszen egy sarokülő sarok részébe beültetni valakit, úgy hogy ott kényelmesen érezze magát, fizikai képtelenség.

Az U alakúak és sarokülők azért lehetnek praktikusak, mert méretükből és formájukból adódóan kényelmesebben lehet rajtuk henyélni, mint egy sima kanapén. Ha méretekkel megvagyunk jöhet a szín és stílus. Itt a cél a harmónia, vagyis hogy ülőbútorunk mind stílusával, mind színével illeszkedjen a miliőbe. Ha van például egy jellegzetes minta a tapétán vagy a függönyön, ami szinte uralja a szobát, akkor mintás bútorszövetben csak akkor gondolkodjunk, ha találunk a domináns mintához hasonlót, egyébként maradjunk az egyszínű felületeknél. Ha a szobát valamilyen szín már uralja, de nem akarjuk, hogy az ülőgarnitúránk is olyan színű legyen, akkor próbáljunk komplementer színeket alkalmazni, vagyis egymás kiegészítő színpárjait. Ha stílust és színvilágot sikerült összhangba hozni a szobával, akkor már csak azt kiválasztanunk, hogy ülőbútorunk milyen anyaggal legyen burkolva. Macskásoknak kiváló megoldás lehet mondjuk a mikroplüss, hiszen az állat nem tudja majd beakasztani a körmét. Ahol pedig kicsi gyerekek vannak és gyakran ömlenek különböző folyadékok az ülőgarnitúrára, ott valamilyen víztaszító szövet lehet a megfelelő választás.