Mikor tilos egy mellműtét elvégzése?

Vannak nők (na és persze férfiak is) akik számára a plasztikai sebész rendszeres felkeresése olyan hétköznapi mint másoknál a rendszeres fogászati szűrés. Egy kis igazítás itt, egy kis felvarrás ott és a páciens máris elégedettebb saját testével, vagy mégsem. Főleg a mellnagyobbító műtétek esetében figyelhető meg a tendencia, hogy a beavatkozáson átesett hölgy kis idő múlva visszatér, hogy nagyobbra cserélje implantátumait. Ezzel alapvetően nem is lenne gond, ha az ilyen esetek nagy részében az új és kívánatos mellméret nem lenne irreálisan nagy. Biztos mindenki látott már olyan hölgyet, ha máshol nem is akkor legalább a tévében, ahol a viszonylag kis méretű és karcsú testhez aránytalanul nagy keblek társultak. Ilyenkor egy jóérzésű emberben jogosan merül fel a kérdés, hogy ezt hogy is engedhette az a plasztikai sebész. Nem csak azért mert az ilyen mértékű aránytalanság már az esztétikai összképen is komolyan ronthat, hanem azért is mert ez nyilván nem egészséges, hiszen hihetetlen módon megterheli a gerincet és hölgy izomzatát. Persze a sebésznek az a feladata, hogy egy ilyen esetben megpróbálja jobb belátásra bírni a pácienst, ám ha ez nem megy, akkor teljesíteni kell a hölgy vágyait e téren, a torz önkép ugyanis nem kizáró tényező egy mellnagyobbítás esetén. Azonban kizáró tényezők vannak. Ezek olyan esetek, amikor egy ilyen műtét tényleg nem hajtható végre. Az egyik ilyen eshetőség, ha a páciens valamilyen fertőzésben, vagy gyulladásos betegségben szenved. 

Ennek oka, hogy ilyenkor az ember immunrendszere a betegség miatt egy fokozottabb működési fázisban van, ebből fakadóan pedig nagyobb az esélye, hogy a műtét után a szervezete kilöki magából az implantátumot, hiszen ha jobban belegondolunk az valójában egy idegen test számára. Ezt a kockázatot persze lehet csökkenteni gyógyszeres kezelésekkel, melyek legyengítik az immunrendszert, megakadályozva a kilökődést, de ez nem túl biztonságos megoldás mikor a fertőzés vagy gyulladás miatt a szervezetnek szüksége van a fokozott immunműködésre. A másik igen komoly kizáró tényező, ami aszt hiszen nem is kíván túl sok magyarázatot, ha az illető hölgy éppen terhes. Ebben az esetben a kockázatot ismét immunrendszerünk jelenti, mely a terhesség alatt máshogy működik mint általában és ilyenkor egy hasonló beavatkozás mind a magzat, mind a kismama életét is veszélybe sodorhatja. Persze egy mellnagyobbító műtét elvégzése nem csak a terhesség, hanem a szoptatás időszaka alatt is kifejezetten tilos. Ezen tiltó lista mellett azonban vannak olyan eshetőségek, mikor a kockázat ugyan nagyobb, bizonyos feltételek mellett azonban mégis elvégezhető egy ilyen jellegű beavatkozás. Ezekben az esetekben mindig a sebésznek kell mérlegelni, hogy a kockázat kellő mértékben csökkenthető-e a műtét biztonságos elvégzéséhez. Erre akkor lehet szükség, ha a mellnagyobbításra váró hölgy valamilyen autoimmun vagy rosszindulatú daganatos betegségben szenved. A szív-és érrendszeri problémák szintén növelhetik egy mellműtét kockázatát, mint az is ha a páciens véralvadási gondokkal küzd. A kockázatok ellenére azért ma már a technológiai fejlettségének és a orvostudomány fejlődésének köszönhetően egy mellnagyobbító műtét viszonylag kevés veszélyt rejt magában, azt azonban ne felejtsük el, hogy mégis csak egy sebészi beavatkozásról van szó, tehát még ha ritkán is, de komplikációk felléphetnek. Persze azon hölgyeket, akik nagyobb, vagy formásabb keblekről álmodnak ezek nem fogják elriasztani céljuktól.

Elektromos cigaretta: érvek és ellenérvek

Az elektromos cigaretta mellett kampányolók állhatatos munkájának köszönhetően mára szinte hazánkban sincs olyan ember, aki ne hallott volna már ezen eszközről és számtalan előnyről, melyet jövendőbeli használói számára ígérnek. Persze az eszköz használatának ellenzői sem tétlenkedtek az elmúlt években és rendre hangoztatták, hogy az elektromos cigi veszélyes és voltaképpen mindegy is, hogy a hagyományos vagy az elektromos változattal mérgezzük magunkat. Na ilyen helyzetben döntse el az ember fia, vagy lánya, hogy most kinek is higgyen. De nézzük a száraz tényeket. A hagyományos cigaretta használata során számtalan káros anyagot juttatunk a szervezetünkbe, melyek nagy része az égés során szabadul föl a dohányból és a cigaretta papírból. Vagyis ha úgy vesszük, akkor tulajdonképpen károsabb elszívni egy szál cigit, mint megenni. Az elektromos cigaretta legnagyobb különbsége a hagyományossal szemben, hogy nincs égés. A patronban lévő anyagokat gőz formájában, inhalálva juttatjuk tüdőnkbe. Az elektromos cigaretta támogatói ezért merik azt állítani, hogy ez az eszköz sokkal kevésbé káros, mint a normál cigi. 

De itt jön a csavar, méghozzá hogy veszélyesnek tekinthető anyagok bizony az elektromos cigaretta e-liquid névre keresztelt folyadékjában is találhatóak. Igazából nem is jelenthetnénk ki ilyen nyíltan, hogy ezek veszélyesek, hiszen semmi kutatási eredmény nem igazolja, hogy veszélyesek lennének, de ennek sajnos az ellenkezőjét sem. Az elektromos cigarettában található propilén-glikolt feladata, hogy segítse a folyadék könnyebb porlasztását, a különböző növényi glicerinek és aromák pedig az íz-és illatvilág színesebbé tételét szolgálják. Mivel az eszköz még tíz éve sincs jelen a piacon, így valójában nincsenek kézzel fogható adatok azzal kapcsoltban, hogy a hosszútávú használata milyen hatással is lehet az emberi szervezetre. Ezen a téren tehát az ellenzők és támogatók érvezi mondhatni kiegyenlítik egymást, azonban az elektromos cigaretta mellett kampányoló tarsolyában van még egy fegyver, amivel elő szoktak hozakodni, mégpedig hogy az eszköz használata nem csak egészségünket, de pénztárcánkat is kevésbé terheli meg. Az elektromos cigaretta esetén ugyan vagy egy viszonylag nagyobb beruházási költség, mikor megvásároljuk az eszközt, de onnantól kezdve csak patron vagy az utántöltő folyadékra kell költenünk. Egy átlagos dohányos, aki mondjuk napi fél egy doboz cigi közötti mennyiséget szív el, nagyjából 15.000 Ft-ot költ el szenvedélyére havonta. Ha azonban elektromos cigarettát használ, akkor ez az összeg akár a felére is csökkenthető, persze csak ha nagyjából ezt is csak olyan rendszerességgel használja, mint az analóg cigit. És ebből fakad még egy veszély abban az esetben, ha nikotin tartalmú folyadékot használunk elektromos ciginkben. A nikotin ugyanis nem csak függőséget, de nagy mennyiségben mérgezést is okozhat. Az analóg cigi esetében ezzel nincs akkora gond, hiszen egy szál nem tartalmaz akkora mennyiséget, aminek bevitelével megkockáztatnánk az esetleges mérgezést, egy elektromos ciginél azonban hol a határ, mennyi ideig szívhatom. Javasolt, hogy alkalommal, nevezzük rágyújtásnak olyan 15, maximum 20 szippantást szívjunk csupán e-cigiből és a következő használatig várjunk legalább fél órát. Ennek betartása mellett nem kell aggódni a nikotin okozta rosszullét miatt. Látszik tehát, hogy az elektromos cigaretta használata kapcsán jócskán akadnak érvek és ellenérvek egyaránt és hogy a leszokásban segítene-e, azzal kapcsoltban is megoszlanak a vélemények és tapasztalatok. Felnőtt emberként, hiszen 18 év alatti személynek nem is adhatnak el ilyen eszközt, mindenki el tudja dönteni maga, hogy melyik oldalnak hisz és dohányosként inkább marad a már "bevált módszernél" vagy inkább vált.