A hegesztés, egy olyan kötőeljárás, amely a fémek egyesítésére szolgál. Az egyesítés során a fémes vagy nem fémes anyagokat először megfelelő hőmérsékletűre hevítik, így a felső rétege lényegében összehegeszthetővé válik. Ezáltal egy oldhatatlan kötést kapunk két anyag között.
A fenti fogalomból következik, hogy a kohéziós kapcsolat két féle módon tud létre jönni, ezeket nevezzük sajtoló illetve ömlesztő hegesztésnek. Sajtoló hegesztés során az anyag felületi hőmérséklete igen alacsony, olvadáspont alatti. A fémet ilyenkor nyomással vagy ütéssel egyesítik, hoz anyag nélkül. A kötéshez ilyenkor nagyon rövid idő, akár másodpercek szükségesek. Lényegében ennek az eljárásnak az elődje a kovácsolás. Ömlesztő hegesztés során a kötés a hegesztendő anyagok összeolvasztásával jön létre. Ilyenkor a varratanyag kikristályosodása eredményezi az oldhatatlan kapcsolatot a két anyag között. Ehhez az anyagokat már olvadáspontra kell hevíteni, nagy hőmérséklettel.
A hegesztés kialakulása a fémek feltalálásával indult el időszámításunk előtt 3-4 ezer évvel. Ilyenkor már ismerték az aranyat és a rezet, nem kellett túl sok időnek eltelnie ahhoz, hogy elődeink rájöjjenek arra, hogy a két fém olvasztással összeilleszthető, és így egy sokkal erősebb és ütésállóbb anyag jön létre. Ezután a középkorban létre jött az ötvözés és a kovácsmesterség, majd a XIX. században a villamos áram feltalálásával a hegesztés is. Lényeges mérföldkő volt szakma kialakulásában mikor egy orosz feltaláló, Nikolai Benardos megalkotta az első szénszálas ívhegesztést.
Az első világháború során már a britek ezzel az eljárással készítették a hajóik, repülőgépeik vázát. Később teret hódított az egész világon, és napjainkra az egyik legnépszerűbb szakmává vált a fiatalok körében. A szakma elsajátítására az általános iskola elvégzése után iskolarendszerű képzés keretébe, illetve OKJ-s rendszer keretében van lehetőség. A képzés időtartalma változó OKJ-s rendszerben akár már 11 hónap alatt megszerezhető a hegesztő képesítés. De lehetőség van a résszakképesítések elvégzésére is, például gázhegesztő, volfrámelektródás védőgázos ívhegesztő.
És hogy a megszerzett képzéssel mire leszünk képesek? Először is ismerni fogjuk a hegesztés munkafolyamatát, képesek leszünk műszaki rajzot olvasni, munkaterületet ellenőrizni, illetve betartani és betartatni a különböző környezet és munkavédelmi előírásokat.
A szakma igen változatos feladatokat kínál, és rendkívül dinamikusan fejlődik. Kereset szakmacsoport nem csak Magyarországon, hanem az Európai Unió más országaiban is.
