2012. december 30., vasárnap

Fontos, hogy gyermekünk fiatalon megtanuljon úszni

Az hogy gyermekünk már viszonylag fiatal korában megtanuljon úszni több szempontból is fontos lehet. Tulajdonképpen a hangsúly nem is elsősorban azon van, hogy megtanulja úszni, sokkal inkább azon, hogy megszeresse a vizet és ez egy olyan közeggé váljon számára, melyben jól érzi magát. Nem fontos, hogy a sport szintjén űzze ezen tevékenységet, de ha rendszeresen csak kikapcsolódásként ellátogat egy strandra vagy egy uszodába, az főleg fiatal korban, igen pozitív hatással lehet fizikai fejlődésre.  Úszás közben ugyanis nem csak bizonyos izmok, vagy izomcsoportok dolgoznak, hanem szinte az összes, ráadásul nem csak az izomzat, de a gyermek csontozata is igénybe van véve, így az is megfelelően tud fejlődni és erősödni. Ennek ellenére az ízületek mégsem kapnak olyan terhelést, mint mondjuk futás közben, hiszen ez a közeg ellensúlyozhatja a gravitáció testmozgás közben gyakorolt negatív hatását.  Emellett az úszás a szívet is rendesen igénybe veszi, mely pedig a vérkeringésre van pozitív hatással. Mint minden testmozgás során, úszás közben is megnő a szervezet oxigén igénye, így az ilyen jellegű, rendszeres terhelés a tüdőkapacitás növekedését is segíti. Ezek azonban csak az egészségügyi előnyök és akkor még nem eset szó arról, hogy egy szülőnek mennyivel kevesebb aggódással jár ha tudja, gyermeke biztonságban van a vízben, vagy mennyivel könnyebb lehet, mind a szülőnek, mind a gyermeknek, ha a nebuló a rendszeres úszás során le tudja vezetni felesleges energiáit és ennek köszönhetően mondjuk jobban oda tud figyelni a tanórákon. Ha eldöntöttük, hogy szeretnénk ha gyermekünk megtanulna úszni, akkor már csak egy megfelelő tanuszodát kell keresnünk. 
Azt azonban nem tudhatjuk, hogy mennyi időt fog igénybe venni, mire a kicsit már biztonságban tudhatjuk a vízben. Azt ugyanis, hogy mennyi időt vesz igénybe mire egy gyermek megfelelően megtanul úszni, több tényező is befolyásolhatja.  Fontos, hogy milyen intenzitású a tanfolyam, vagyis hogy heti hány alkalommal kell lurkónak részt vennie rajta. Szintén függ a gyerek életkorától, saját képességeitől, de a vízzel kapcsolatos korábbi tapasztalataitól és attitűdjeitől. A sikerességet legjobban azonban talán az oktató személye és szakmai hozzáértése befolyásolhatja, hiszen az oktató feladata elérni, hogy a nebuló saját maga is biztonságban érezze a vízben, hogy igazán otthon érezze magát ebben a közegben. Ezt persze egy igazán jó oktató nem csak a vízben való játékokkal és pancsolással próbálja elérni. Az úszás oktatók többsége az első néhány órán megpróbálja felmérni a tanulók egyéni képességeit, és ezen képességekhez és a gyerekek vízhez való hozzáállásához igazodva próbálja alakítani a tanfolyam menetét. A lényeg, hogy minden tanuló elérje azt a szintet, amikor már a szülőnek tényleg nem kell aggódnia, ha a vízparti nyaralás során a gyerek akár egyedül megy be a vízbe.

2012. november 29., csütörtök

Egzotikus hangulat és még számtalan előny

Akik adnak otthonuk berendezésére és stílusára azok vagy megpróbálják követni a divatot berendezési tárgyaik esetében, vagy próbálnak valami egyedi és különleges hangulatot varázsolni a lakásba. Akik pedig emellett gyakorlatias személynek is vallják magukat, azok úgy szeretnék ezt a különleges hangulatot elérni, hogy a kiválasztott berendezési tárgyak még egyedi megjelenésükön kívül számos előnyös és praktikus tulajdonsággal is rendelkezzenek. Na ezt könnyen elérhetjük, ha a padló burkolása esetén egy bambusz szőnyeg mellett döntünk. Hogy a bambusz az egyik legsokoldalúbb növény, azzal sokan tisztában vannak. A távol-keleti népek nem véletlenül tekintenek rá úgy, mint a rizs után második legfontosabb haszonnövényükre. Dél-Kelet Ázsiában már évezredek óta használják az építőiparban, ahol nem csak mint erős, de rugalmas állványzat alapanyag tesz nagy szolgálatot, hisz kiválóan alkalmas épületek falainak és tetőszerkezetének burkolására is. Szinten kedvelt alapanyaga még ezen perjeféle a bútoriparnak, az ékszeriparnak és a távol-keleti konyhának is, hiszen friss hajtásai igaz ínyencségnek számítanak. Jelen esetben minket a textilipari felhasználása érdekel, ami egyébiránt nem új keletű dolog, hiszen a bambuszból szőnyegeket már régóta készítenek, de a nyugati otthonokban csak az elmúlt évtizedekben jelentek meg.
A növekvő népszerűséget, persze az egzotikus külsőn kívül, a szívósságuknak köszönhetik. Mint ahogy az előbb említettem a Távol-Keleten előszeretettel használjál, mint a homlokzati állványok alapanyaga, ugyanis amellett hogy szerkezete nagyon erő, kimondottan hajlékony és rugalmas is. A bambusz rostjainak ezen kettős tulajdonsága az, melyek annyira értékessé teszi a textilipar számára. Egy bambusz szőnyeg, vagy akár padlóburkolat, úgy képes szilárdan ellenállni az idő vas fogának, hogy közben egyáltalán nem kelti durva, homogén és rugalmatlan felszín hatását. Mivel ilyen jól bírja a terhelést, vagyis magas kopásállósági képességgel bír, ezért praktikus lehet olyan padlófelületek burkolására ahol nagy igénybevételnek lesz kitéve, mondjuk előszobák, lépcsőházak, nyilvános belső terek. Azonban a bambusz ennél is többet tud. Mivel egy trópusi növényről van szó, így a nedvességet is kiválóan bírja, vagyis akár külső tereket is bátran lefedhetünk vele. Ezen előnyei mellett pedig van egy olyan tulajdonsága, mely miatt egyre több allergiában szenvedő ember választ otthonába ilyen szőnyeget, ez pedig az antisztatikus hatás. Ez ugye azt jelenti, hogy egy ilyen szőnyeg nem hogy nem vonzza, hanem bizonyos szintig egyenesen taszítja a töltéssel bíró részecskéket. A különböző szöszök, porszemcsék, vagy akár a pollenek pedig rendelkezhetnek töltéssel, melyek azonban csak minimális mennyiségben fognak megtapadni a szőnyeg szálai között. Ezt az antisztatikus hatást pedig nem valami hipermodern vegyi eljárásnak köszönheti, hiszen egy ilyen szőnyeg semmilyen mesterséges anyagot nem tartalmaz, egyszerűen csak a bambusz rost szálai bírnak ilyen hatással. Persze ez nem azt jelenti, hogy ha bambusz szőnyegem van, akkor dobhatom is ki a porszívót, de tény hogy ritkábban kell majd elővenni. Ezen számtalan pozitívum mellett azonban nem szabad elfelejteni egy ilyen szőnyeg legnagyobb erejét, vagyis azt az egzotikus és távol-keleti hangulatot, melyet otthonunkba varázsolhat.

2012. november 14., szerda

Konferencia szervezés, a helyszín kiválasztása

A nagyobb cégek vezetői pontosan tudják, hogy egy olyan vállalti esemény, mint egy szakmai konferencia, mennyire hatékony eszköz lehet a vállalati menedzsment, promóció tarsolyában. Persze a valódi hatékonyságát csak akkor érheti el, ha tényleg minden profin és zökkenőmentesen van lebonyolítva, ellenkező esetben az egész csak felesleges idő és pénz pazarlás. Egy konferencia azonban egy olyan összetett rendezvény, hogy megszervezése és hatékony lebonyolítása nem kis tapasztalatot és hozzáértést kíván, ahol minden lépésnek és mozzanatnak pontosan, előre meghatározott koreográfiája van.  Az egész kezdődik ugye azzal, hogy meghatározzuk az alapvető adatokat, hiszen minden további lépésünket ezekre kell majd építenünk. Össze kell írnunk, hogy hány főt várunk, kik lesznek az előadók, milyen technikai felszerelésre lesz szükségünk, mettől-meddig tart majd az egész esemény, milyen protokoláris tevékenységre lesz majd szükségünk. Ha ezek megvannak, akkor jöhet az üzleti és pénzügyi terv, egy megvalósítási tanulmány, és egy forgatókönyv elkészítése, a szervező csapat összeállítása, a feladatok kiosztása és a határidők megjelölése. Már ezzel is sok munka volt, pedig még nem is csináltunk semmi érdemlegeset, tehát a nagyja még csak ez után következik. Minden esetben talán a leglényegesebb elemmel, a helyszín megválasztásával kell hogy kezdjünk. Ez ma már nem olyan nehéz feladat, hiszen hazánkban is számtalan, pont ezen célt szolgáló, konferencia központ és konferencia hotel található. Ha a konferencia esetleg a nyári tanítási szünetre esik, akkor akár egy főiskola, vagy egyetem is kiváló konferencia helyszín lehet. De mire is figyeljünk a helyszín kiválasztásakor? Fontos, hogy jóval több hely legyen a konferencia termekben, mint a meghívottak száma, mert úgy is lesznek előre nem látható vendégek. Az is fontos, hogy a helyszín könnyen megközelíthető legyen, akár tömegközlekedési eszközökkel is, mert nem biztos, hogy minden vendég autóval fog érkezni. Előnyös, ha magának a konferenciának a helyszínén vannak a szállások is, vagy maximum pár száz méterre attól. Mivel a résztvevők nem fognak napi 24 órában az előadásokon ülni, ezért fontos, hogy a helyszínt biztosító intézmény, vagy annak környéke kínáljon a résztvevők számára különböző egyéb programokat, kikapcsolódási lehetőségeket is. Ha saját szervező csapatunk nem akkora létszámú, mint kellene, akkor előnyös ha a helyszínt biztosító intézmény ilyen téren jártas személyzettel rendelkezik, mert így őket is bevonhatjuk majd a lebonyolítás egyes feladataiba. Amikor a helyszínt kiválasztjuk, akkor a termek esetén fontos, hogy felmérjük azok pontos technikai paraméterei is. 


Mit is értek pontosan ezen paraméterek alatt?  Nézzük meg megfelelő-e a termek szellőzése, fűtése, nyári időszakban azok klimatizálása. Próbáljunk meg olyan helyszínt választani, ahol a termeket természetes fény árasztja el, hiszen ennek köszönhetően kevésbé érzik majd magukat fáradtnak a résztvevők, mintha egész nap mesterséges fényben kellene lenniük. Az sem árt ha a termek valamennyire hangszigeteltek, mert a legkellemetlenebb, ha a pont a konferencia ideje alatt kezdenek odakint aszfaltozni. Ezek mellett azonban a legfontosabb a megfelelő konferenciatechnika megléte, vagy annak hiányában a telepíthetőség lehetősége. Ha a termekkel rendeben vagyunk, akkor jöhetnek a helyszín kínálta kísérő szolgáltatások. Van-e mondjuk porta szolgálat, vagy ruhatár, a helyszín biztosít-e székeket, a szervezők számára irodákat, zárható raktárakat, lehetőség van-e catering szolgáltatás igénybevételére, vagy az étkeztetést külön kell megoldni. És még egy fontos dolog, hogy a helyszín vajon megfelelően van-e akadálymentesítve a mozgássérültek számára. Ha képzeletbeli listánkon az összes felsorolt pont mellé egy zöld pipát tudtunk tenni, akkor már egy teherrel kevesebb nyomja majd vállunkat, hiszen megtaláltuk a tökéletes helyszínt, a konferencia szervezése ezzel azonban még mindig csak az elején jár.

2012. október 29., hétfő

Cserépkályha, mint alternatíva

Azt a képet gondlom senkinek nem kell bemutatnom, mikor az ember az első hidegebb, téli hónap után megkapja fűtésszámláját és a végösszeget meglátva azonnal pár évet öregedik. Ennek köszönhetően, valamint annak, hogy az otthonaink fűtését szolgáló gáz fűtőrétéke érezhetően évről-évre gyengül, gondolkodnak el egyre többen azon, hogy valamilyen alternatív fűtési megoldásra váltanak. Talán furán hangzik, hiszen őseink évszázadokon át ilyen módon fűtöttek, de a kandallók és cserépkályhák is az alternatív fűtési megoldások közé sorolandók. Mind a kettőnek, mármint a kandallónak és a cserépkályhának is megvannak az előnyei és a hátrányai is.  A cserépkályha egyik legnagyobb hátránya, hogy jelentős súlya miatt sajnos kevés otthon alkalmas arra, hogy egy ilyet beépítsenek. Ha azonban valaki mégis egy ilyen fűtési rendszere beépítése mellett dönt, akkor több típus közül is választhat. A normál cserépkályhák két fő típusa a hagyományos üzemeltetésű és a töltőrendszerű változat.


A kettő közti különbség csupán annyi, hogy a töltőrendszeres típusnál a tűztér alatt egy másik rész is található, ahova a hamu hullik és mivel ennek külön ajtaja van, ezért a hamu ürítése anélkül is megoldható, hogy a kályhában a tüzet el kellene oltanunk. Ez pedig fontos lehet, hiszen a cserépkályhák másik előnye, mely azonban egyben hátrányuk is, hogy csak lassan képesek felmelegedni. A szakértők ezért nem is nagyon javasolják ezt a fűtési megoldást olyanoknak, akik csak keveset tartózkodnak otthon és így nem tudják a kályhát folyamatosan fűteni. Azonban annak köszönhetően, hogy lassabban melegszik fel, a hőt is lassabban és fokozatosabban adja le, így ha a tűz ki is alszik benne, a kályha még órákon keresztül képes árasztani magából a meleget. Ezt a fokozatos hőleadást szerkezeti felépítésének is köszönheti, ami miatt azonban építése sem egy pár órás munkafolyamat. Ezért ha egy cserépkályhát szeretnénk otthonunkba, akkor az előkészítési folyamatoknak nem árt már a nyár derekán nekikezdeni. Igazából a legtöbb időt nem is a tervezés vagy az építés veszi igénybe, hanem a kályha belsejét borító agyagréteg kiszáradása. Ez a folyamat akár 1 - 1,5 hónapig is tarthat és ha nem akarjuk, hogy a kályha belseje megrepedjen, akkor a száradást még csak meg se próbáljuk mondjuk hősugárzó használatával gyorsítani, így ugyanis az nem lesz egyenletes. A száradásnak tehát magától kell végbe menni, melyet a kéményen és nyitott kályhaajtón keresztül áramló levegő old majd meg helyettünk. Mikor végre a kályha kiszáradt a begyújtásnak  is fokozatosnak kell lennie. Először csak pár percre, majd pár órára gyújtsuk be új kályhánkat. Az, hogy egy cserépkályhát mivel fűthetünk szintén változatos lehet. A legmagasabb fűtőértékkel az olyan keményfák bírnak, mint a bükk, a tölgy, vagy mondjuk az akác. Persze ma már vannak olyan cserépkályhák is melyeket a jóval olcsóbb pellettel is fűthetünk, sőt a kályhánkat akár a vízmelegítéses fűtőrendszerünkhöz is hozzákapcsolhatjuk, így a kályha nem csak az adott helyiségben, hanem a radiátoroknak köszönhetően az egész lakásban kellemes meleget varázsol majd. A változatos és színes kályhacsempéknek köszönhetően padig olyan megjelenésű kályhánk lehet, amilyet csak szeretnénk,  akár népies, szecesszionista, vagy minimál stílusban, a döntés csak a mi kezünkben van

2012. október 12., péntek

Táplálékunk, mint belső működtető erőnk


Rosszul működő emésztésünket a számos, kellőképp olyan anyaggal feltuningolt élelmiszereknek köszönhetjük, melyek nem oda valók. Mégis ennek a világnak a részesei vagyunk, ezért igen nehéz egy teljesen másmilyen életmódot felvenni egy mérgeket kínáló rendszerben, aminek fenntartása nem mellékesen jóval drágább is, mint az egészségtelen élelmiszerek fogyasztása. Pedig számos allergiás reakció vezethető vissza a nem megfelelő táplálkozásunkra, amely kevesebb tápanyagot, és több térfogatnövelő töltelékanyagot, tartósítószert, színezéket tartalmaz. Magyarország egyik súlyos problémája, hogy igen sósan, koleszterinben és zsiradékban gazdagon, rostban szegényen táplálkozik. Ennek az érelmeszesedés, magas vérnyomás, súlyosabb esetben szívinfarktus, agyvérzés lehet az eredménye. Az egészséges táplálkozás alapjai (melyek megelőzhetnek egy későbbi nagyobb problémát), a változatos, biztos forrásból beszerzett élelmiszerek fogyasztása. Manapság az interneten keresztüli rendelés nagyban megkönnyíti a dolgunkat, hiszen akár közvetlenül a termelőktől rendelhetünk. A gabonafélék közül előnyt élveznek egészségünk szempontjából a teljes kiőrlésű, barna lisztből készült, magvakkal dúsított ételek, melyek emésztésünk rendeltetésszerű működéséhez járulnak hozzá, amikből a legtöbbet érdemes fogyasztanunk. A második legfontosabb fogyasztandó élelmiszer-kategória a zöldség és gyümölcsfélék, melyek számos alkotórésze pozitív hatással van bélrendszerünkre. A testünk által fel nem dolgozható részek serkentik a bélmozgást, és a felesleges anyagok kiürülését a szervezetből. Mindemellett számos ásványi anyagot és vitamint tartalmaznak, és a bennük levő pektin segíti a mérgek kiürülését, valamint a zsiradékok felszívódását akadályozza. Ezután jönnek fontossági sorrend szerint a tejtermékek, melyek kalcium- és D-vitamintartalmuk miatt élveznek ilyen előkelő helyet. Majd következnek a húsok, melyek a legjelentősebb B12 vitamin és fehérjeforrásnak vannak elkönyvelve. Ezek közül is legegészségesebb húst a tengeri halak jelentik, melyek nagyban gátolják az érelmeszesedés kialakulását és erősítik védelmi rendszerünket, az immunrendszert. Az utolsó szintre kerültek a zsírok, cukrok, és édességek. Emésztésünket még azzal is segíthetjük, mindamellett, hogy betartjuk az étkezési fontossági sorrendet, hogy kerüljük a cukrot és a finomlisztet, megfelelő mértékben pótoljuk a folyadékot (ez számszerűsítve napi 2-3 folyadékot jelent nem cukros-szénsavas üdítőben mérve), minimum háromszor étkezünk, inkább többször kevesebbet, és változatosan, természetben megtalálható alkotóelemekből, nem mesterségesen előállítottakból. Talán többen vannak olyanok, akik ha átolvassák ezt a cikket, a lemondásokat és a keserű megszorításokat látják az egészben, de ahhoz, hogy a saját érdekünkben tett lépésekként fogjuk fel az olvasottakban tanácsoltakat, radikális szemléletváltozásra is szükség ahhoz, hogy teljes értékű és egészséges életet élhessünk görcsök és szenvedés nélkül.

2012. szeptember 30., vasárnap

Munka-csapat vagy csapatmunka?


Napjaink jelentős részét alvással, pihenéssel, otthoni és munkahelyi feladataink megoldásával töltjük el. Ahhoz, hogy boldog, és sikeres életünk legyen, mind a négy jelenlévő tényezőnek személyiségünkhöz kell illeszkednie. De mi van akkor, ha éppen az adott körülményeket nem tudjuk közvetlenül befolyásolni? Mint például, ahogy kedvesünk családját, úgy a munkahelyi körülményeket, kollégákat, munkamorált sem mi választjuk meg. Ezek a felmerült lényegi elemek többnyire az elvállalt munka végzése közben merülnek fel. Ilyenkor két választásunk van, vagy munkahelyet váltunk, vagy maradunk és próbálunk asszimilálódni a környezethez. Az asszimiláció a túlélés egyik alapköve. Ezáltal jutottunk el emberként az evolúciós ranglétra csúcsára, így változtattuk meg a környezeti adottságokhoz mérten bőrszínünket, így tudunk a társadalomban létezni – mind nemzetiségi, mind család szinten -. Létünk megkönnyítése érdekében szocializálódunk, mint társas lények. Ezzel a társadalmi szintű formálódással elégítjük ki a „valahova tartozás” érzését, mely minden embernek hol tudatos, hol tudatalatti lételeme. Munkahelyünkön is igyekszünk felvenni az adott hely ritmusát, szokásokat kialakítani a beilleszkedés megkönnyítése érdekében, segíteni saját munkánkat mások munkájának segítésével, kapcsolatokat kialakítani, annak reményében, hogy a későbbiekben bensőségesebb viszonyokká is alakulhatnak. A csapatépítő tréningek ezen törekvéseinket hivatottak segíteni, az asszimiláció folyamatainak időtartalmát lerövidíteni, az egyéni és csapat működési mechanizmusán javítani, és közelebb hozni egymással a közös célért munkálkodó egyéneket. Az ember azért olyan sokszínű, azért rendelkezik hiányosságokkal és erősségekkel, hogy ezeket felismerve, annak érdekében alakítson ki kapcsolatokat, hogy a hiányosságait kitöltse, erősségeit felhasználhassa a másik hiányosságának pótlására. Az élethez hozzá tartozó ilyesfajta igény kielégítése köré épülnek munkahelyi, párkapcsolati és baráti kapcsolataink. Ijesztően érdekszagú ez a tény, de ez a teljességre való törekvés köti össze a világ közösségét - és ugyanakkor szakítja is el egymástól -. A tréningek segítségével megtanuljuk saját kiaknázatlan lehetőségeinket felhasználni, magabiztosságunkat erősíteni, és azt is, hogyan kell kommunikációnkon javítani, úgy, hogy a megszerzett tudást a magán- és munkahelyi életünkben is kamatoztathassuk. A változást főként társas kapcsolatainkon fogjuk észrevenni, de ezáltal a problémamegoldó-készségünk és pozitív irányba fog változni. Megtanulunk csapatjátékosként élni elsősorban a munkahelyi (és családi) életünket, saját képességeinket felajánlani a köz javára, úgy, hogy mi is hasznot meríthetünk mások tudásának, szakértelmének segítségével. És a végbemenő látványos és eredményekben gazdag belső folyamatok megtapasztalása mellett egy oldottabb, kellemesebb munkahelyi légkörben tölthetjük életünk jelentős hányadát.

2012. szeptember 11., kedd

Baba-várás

Egy várandós anyuka életének fontos szakaszához érkezik, amikor is 9 hónap áll rendelkezésére ahhoz, hogy testileg és lelkileg is felkészüljön az anyai posztra, valamint felkészítse környezetét a család bővülésére. Manapság az egyre több kemikáliával érintkező, negatív környezeti hatásoknak kitett, stresszes életet folytató nőknek egyre kevesebb a százalékos esélye arra, hogy teherbe essenek, illetve hogy egészséges kisbabát hozzanak a világra. Az idő is a mai modern nő ellenségévé vált a családalapítás terén. Ma már az egykor huszonegy-két éves korosztállyal szemben, a mai hasonló korúak teljesen más célokat tűznek ki maguk elé. Régen a család szerepe nagyobb hangsúlyt kapott az ember életében, fontosabb volt a kapcsolattartás a rokonokkal, valamint a családalapítás mielőbbi megvalósulása, a név továbbvitele és maga a házasság intézménye is. Ma inkább a karrierépítés, az önmegvalósítás, az elköteleződés mellőzése jellemzi a huszonéves korosztályt, akik nem hogy a gyermekvállalást, de még a házasságot is minél későbbi dátumra tűzik ki maguknak, ha egyáltalán kitűzik. Az emberek életszakaszainak sztenderd fontossági sorrendje kezd átrendeződni, és újabbakkal bővülni.


Mégis, ha kellően érettnek érezzük magunkat egy gyermek felelősségvállalását illetően, és mind anyagi, mind értelmi, egészségügyi és párkapcsolati szinten is felvállalhatónak érezzük egy gyermek jövetelét, akkor boldog jövőbetekintéssel láthatunk neki a baba-projectnek. A pozitív jelzésű terhességi teszt orvosilag alátámasztott hitelességét követően, elkezdhetjük kialakítani a kisbaba életterét – festhetjük a szobát, biztonságossá tehetjük, fertőtleníthetjük és feltölthetjük megannyi kellékkel, játékkal, tisztálkodási szerrel, ruhával, és elkezdhetjük megvásárolni a baba méreteire szabott kiegészítőket, ülőalkalmatosságokat, fürdetőt, pelenkázót-. Róhatjuk a bababoltokat, vehetjük a gyermeknevelés témakörében íródott megannyi könyvet, vagy olvashatunk az ezzel kapcsolatos blogokat. Ha gyermekünknek mindent meg szeretnénk adni, hogy semmiben sem szenvedjen hiányt, igen szép összegeket hagyhatunk ott egy-egy vásárlási körút során, pláne ha nem előre eltervezett listával indulunk útnak. Sok dolog feleslegesnek is tűnhet, amit a boltok kínálnak, ezért szorítkozzunk azokra a dolgokra, amik feltétlenül szükségesek újonnan beszerezve. A ruhák fogyóeszköznek számítanak, ezért csak pár fontosabb darabot válasszunk ki a butikban, a többit próbáljuk meg beszerezni más forrásból, esetleg megkímélt állapotban használtan –mely szabály nem csak a ruhákra alkalmazható-. Ha az első babát várjuk, saját lelkünk megnyugtatásaképp, és biztonságérzetünk megléte érdekében a saját édesanyánk segítségét és jelenlétét vesszük a legszívesebben a születés utáni első hónapokban, de még a felkészülési időszak alatt is. Őt visszük el vásárolni, tőle fogadjuk el a tanácsot. Elvégre saját magunk vagyunk az élő reklám arra, hogy édesanyánk sikeresen fel tudott nevelni egy csecsemőt, ezért hallgassunk rá, és vegyük szívesen segítségét, hogy azt a tudást, amivel megajándékozott bennünket, továbbörökíthessük a következő nemzedéknek.

2012. augusztus 27., hétfő

Mikor tilos egy mellműtét elvégzése?

Vannak nők (na és persze férfiak is) akik számára a plasztikai sebész rendszeres felkeresése olyan hétköznapi mint másoknál a rendszeres fogászati szűrés. Egy kis igazítás itt, egy kis felvarrás ott és a páciens máris elégedettebb saját testével, vagy mégsem. Főleg a mellnagyobbító műtétek esetében figyelhető meg a tendencia, hogy a beavatkozáson átesett hölgy kis idő múlva visszatér, hogy nagyobbra cserélje implantátumait. Ezzel alapvetően nem is lenne gond, ha az ilyen esetek nagy részében az új és kívánatos mellméret nem lenne irreálisan nagy. Biztos mindenki látott már olyan hölgyet, ha máshol nem is akkor legalább a tévében, ahol a viszonylag kis méretű és karcsú testhez aránytalanul nagy keblek társultak. Ilyenkor egy jóérzésű emberben jogosan merül fel a kérdés, hogy ezt hogy is engedhette az a plasztikai sebész. Nem csak azért mert az ilyen mértékű aránytalanság már az esztétikai összképen is komolyan ronthat, hanem azért is mert ez nyilván nem egészséges, hiszen hihetetlen módon megterheli a gerincet és hölgy izomzatát. Persze a sebésznek az a feladata, hogy egy ilyen esetben megpróbálja jobb belátásra bírni a pácienst, ám ha ez nem megy, akkor teljesíteni kell a hölgy vágyait e téren, a torz önkép ugyanis nem kizáró tényező egy mellnagyobbítás esetén. Azonban kizáró tényezők vannak. Ezek olyan esetek, amikor egy ilyen műtét tényleg nem hajtható végre. Az egyik ilyen eshetőség, ha a páciens valamilyen fertőzésben, vagy gyulladásos betegségben szenved. 

Ennek oka, hogy ilyenkor az ember immunrendszere a betegség miatt egy fokozottabb működési fázisban van, ebből fakadóan pedig nagyobb az esélye, hogy a műtét után a szervezete kilöki magából az implantátumot, hiszen ha jobban belegondolunk az valójában egy idegen test számára. Ezt a kockázatot persze lehet csökkenteni gyógyszeres kezelésekkel, melyek legyengítik az immunrendszert, megakadályozva a kilökődést, de ez nem túl biztonságos megoldás mikor a fertőzés vagy gyulladás miatt a szervezetnek szüksége van a fokozott immunműködésre. A másik igen komoly kizáró tényező, ami aszt hiszen nem is kíván túl sok magyarázatot, ha az illető hölgy éppen terhes. Ebben az esetben a kockázatot ismét immunrendszerünk jelenti, mely a terhesség alatt máshogy működik mint általában és ilyenkor egy hasonló beavatkozás mind a magzat, mind a kismama életét is veszélybe sodorhatja. Persze egy mellnagyobbító műtét elvégzése nem csak a terhesség, hanem a szoptatás időszaka alatt is kifejezetten tilos. Ezen tiltó lista mellett azonban vannak olyan eshetőségek, mikor a kockázat ugyan nagyobb, bizonyos feltételek mellett azonban mégis elvégezhető egy ilyen jellegű beavatkozás. Ezekben az esetekben mindig a sebésznek kell mérlegelni, hogy a kockázat kellő mértékben csökkenthető-e a műtét biztonságos elvégzéséhez. Erre akkor lehet szükség, ha a mellnagyobbításra váró hölgy valamilyen autoimmun vagy rosszindulatú daganatos betegségben szenved. A szív-és érrendszeri problémák szintén növelhetik egy mellműtét kockázatát, mint az is ha a páciens véralvadási gondokkal küzd. A kockázatok ellenére azért ma már a technológiai fejlettségének és a orvostudomány fejlődésének köszönhetően egy mellnagyobbító műtét viszonylag kevés veszélyt rejt magában, azt azonban ne felejtsük el, hogy mégis csak egy sebészi beavatkozásról van szó, tehát még ha ritkán is, de komplikációk felléphetnek. Persze azon hölgyeket, akik nagyobb, vagy formásabb keblekről álmodnak ezek nem fogják elriasztani céljuktól.

2012. augusztus 12., vasárnap

Elektromos cigaretta: érvek és ellenérvek

Az elektromos cigaretta mellett kampányolók állhatatos munkájának köszönhetően mára szinte hazánkban sincs olyan ember, aki ne hallott volna már ezen eszközről és számtalan előnyről, melyet jövendőbeli használói számára ígérnek. Persze az eszköz használatának ellenzői sem tétlenkedtek az elmúlt években és rendre hangoztatták, hogy az elektromos cigi veszélyes és voltaképpen mindegy is, hogy a hagyományos vagy az elektromos változattal mérgezzük magunkat. Na ilyen helyzetben döntse el az ember fia, vagy lánya, hogy most kinek is higgyen. De nézzük a száraz tényeket. A hagyományos cigaretta használata során számtalan káros anyagot juttatunk a szervezetünkbe, melyek nagy része az égés során szabadul föl a dohányból és a cigaretta papírból. Vagyis ha úgy vesszük, akkor tulajdonképpen károsabb elszívni egy szál cigit, mint megenni. Az elektromos cigaretta legnagyobb különbsége a hagyományossal szemben, hogy nincs égés. A patronban lévő anyagokat gőz formájában, inhalálva juttatjuk tüdőnkbe. Az elektromos cigaretta támogatói ezért merik azt állítani, hogy ez az eszköz sokkal kevésbé káros, mint a normál cigi. 


De itt jön a csavar, méghozzá hogy veszélyesnek tekinthető anyagok bizony az elektromos cigaretta e-liquid névre keresztelt folyadékjában is találhatóak. Igazából nem is jelenthetnénk ki ilyen nyíltan, hogy ezek veszélyesek, hiszen semmi kutatási eredmény nem igazolja, hogy veszélyesek lennének, de ennek sajnos az ellenkezőjét sem. Az elektromos cigarettában található propilén-glikolt feladata, hogy segítse a folyadék könnyebb porlasztását, a különböző növényi glicerinek és aromák pedig az íz-és illatvilág színesebbé tételét szolgálják. Mivel az eszköz még tíz éve sincs jelen a piacon, így valójában nincsenek kézzel fogható adatok azzal kapcsoltban, hogy a hosszútávú használata milyen hatással is lehet az emberi szervezetre. Ezen a téren tehát az ellenzők és támogatók érvezi mondhatni kiegyenlítik egymást, azonban az elektromos cigaretta mellett kampányoló tarsolyában van még egy fegyver, amivel elő szoktak hozakodni, mégpedig hogy az eszköz használata nem csak egészségünket, de pénztárcánkat is kevésbé terheli meg. Az elektromos cigaretta esetén ugyan vagy egy viszonylag nagyobb beruházási költség, mikor megvásároljuk az eszközt, de onnantól kezdve csak patron vagy az utántöltő folyadékra kell költenünk. Egy átlagos dohányos, aki mondjuk napi fél egy doboz cigi közötti mennyiséget szív el, nagyjából 15.000 Ft-ot költ el szenvedélyére havonta. Ha azonban elektromos cigarettát használ, akkor ez az összeg akár a felére is csökkenthető, persze csak ha nagyjából ezt is csak olyan rendszerességgel használja, mint az analóg cigit. És ebből fakad még egy veszély abban az esetben, ha nikotin tartalmú folyadékot használunk elektromos ciginkben. A nikotin ugyanis nem csak függőséget, de nagy mennyiségben mérgezést is okozhat. Az analóg cigi esetében ezzel nincs akkora gond, hiszen egy szál nem tartalmaz akkora mennyiséget, aminek bevitelével megkockáztatnánk az esetleges mérgezést, egy elektromos ciginél azonban hol a határ, mennyi ideig szívhatom. Javasolt, hogy alkalommal, nevezzük rágyújtásnak olyan 15, maximum 20 szippantást szívjunk csupán e-cigiből és a következő használatig várjunk legalább fél órát. Ennek betartása mellett nem kell aggódni a nikotin okozta rosszullét miatt. Látszik tehát, hogy az elektromos cigaretta használata kapcsán jócskán akadnak érvek és ellenérvek egyaránt és hogy a leszokásban segítene-e, azzal kapcsoltban is megoszlanak a vélemények és tapasztalatok. Felnőtt emberként, hiszen 18 év alatti személynek nem is adhatnak el ilyen eszközt, mindenki el tudja dönteni maga, hogy melyik oldalnak hisz és dohányosként inkább marad a már "bevált módszernél" vagy inkább vált.

2012. július 30., hétfő

Egy ülőgarnitúra kiválasztása

Ha feltenném azt a kérdést, hogy otthonunk helyiségei közül melyik a legfontosabb, akkor szerintem a legtöbben a nappalit mondanánk már csak azért is, mert valószínűleg ebben a szobában töltjük a legtöbb időt. Persze erre lehetne azt is válaszolni, hogy nem mert a legtöbb időt a hálóban töltjük, de mivel azt az időt javarészt az alvás teszi ki, ezért az érvelés helytelen. Szóval mivel lakásunk helyiségei közül a nappali bír a legfontosabb szereppel, ezért értelemszerűen ezen szoba bútoraira kell a legnagyobb hangsúlyt fektetnünk, mikor berendezzük otthonunkat. Ha pedig a nappali bútorzatáról esik szó, akkor elsőnek mindenféleképpen az ülőbútorokkal kell kezdenünk, azon belül is ülőgarnitúránkkal. Egy megfelelő ülőgarnitúrának vagy kanapénak számos szempontnak kell eleget tennie, hiszen ezen gyűlik össze család, ha mondjuk filmet néznek, a vendégek is ezen ülőalkalmatosságon kapnak helyet, de akár a vendégágy szerepét is ez fogja betölteni.


Tehát mik is ezek a szempontok, amikre nem árt oda figyelni. Kényelem és praktikum. A kényelmet gondolom egy ülőbútor esetében nem is kellene kihangsúlyoznom. Viszont a kényelem mást jelenhet a más-más testalkatú emberek számára, illetve az sem mindegy hogy kanapénkon általában csak ülni szoktunk vagy azon elnyúlva nézzük a Tv-t, hiszen akkor mindenképpen nagy, íves és párnázott karfára lesz szükségünk. Ha a család nem langalétákból áll, akkor pedig nem árt elgondolkodni, hogy a túl mély ülőfelület-e számunkra a megfelelő választás, azon ugyanis nem tudunk majd egyenes háttal ülni úgy, hogy a háttámlának dőljünk, ami hosszútávon nem tesz jót a gerincnek. a praktikum elsősorban az olyan plusz funkciókban nyilvánul meg, mint hogy az ülőgarnitúra kihúzható-e. Vendégszoba híján ugyanis a nálunk éjszakázó vendégek számára a kanapé marad a legjobb alternatíva. Ebbe az esetben az is fontos lehet, hogy az ülőgarnitúrában van-e ágyneműtartó. Talán a praktikusságnál lehet megemlíteni azt is, hogy a bútor milyen és mekkora elemekre szedhető szét, hisz nem mindegy hogy az ülőgarnitúra áthelyezését mi magunk is meg tudjuk oldani, vagy át kell hívni a haverokat, hogy segítsenek. A következő szempont a méret és elrendezés. Elrendezés alapján léteznek sarok ülőgarnitúrák, U alakú ülőgarnitúrák és a hagyományos 3-2-1-es valamint 3-1-1–es megoldások. Hogy melyik mellett döntünk azt úgyis otthonunk paraméterei határozzák majd meg. Azt azért nem árt szem előtt tartani, hogy egy sarok vagy U alakú ülőgarnitúrán sem férnek el többen, még ha nagyobbnak is néz ki, mint egy 3-2-1-es variáción, hiszen egy sarokülő sarok részébe beültetni valakit, úgy hogy ott kényelmesen érezze magát, fizikai képtelenség.


Az U alakúak és sarokülők azért lehetnek praktikusak, mert méretükből és formájukból adódóan kényelmesebben lehet rajtuk henyélni, mint egy sima kanapén. Ha méretekkel megvagyunk jöhet a szín és stílus. Itt a cél a harmónia, vagyis hogy ülőbútorunk mind stílusával, mind színével illeszkedjen a miliőbe. Ha van például egy jellegzetes minta a tapétán vagy a függönyön, ami szinte uralja a szobát, akkor mintás bútorszövetben csak akkor gondolkodjunk, ha találunk a domináns mintához hasonlót, egyébként maradjunk az egyszínű felületeknél. Ha a szobát valamilyen szín már uralja, de nem akarjuk, hogy az ülőgarnitúránk is olyan színű legyen, akkor próbáljunk komplementer színeket alkalmazni, vagyis egymás kiegészítő színpárjait. Ha stílust és színvilágot sikerült összhangba hozni a szobával, akkor már csak azt kiválasztanunk, hogy ülőbútorunk milyen anyaggal legyen burkolva. Macskásoknak kiváló megoldás lehet mondjuk a mikroplüss, hiszen az állat nem tudja majd beakasztani a körmét. Ahol pedig kicsi gyerekek vannak és gyakran ömlenek különböző folyadékok az ülőgarnitúrára, ott valamilyen víztaszító szövet lehet a megfelelő választás.

2012. július 11., szerda

Hol a szerelem?


A zsúfolt és időhiányos való világunkban egyre kevesebb lehetőségünk van az ismerkedésre. Nem mindenkinek adatik meg a lehetőség, hogy közösségi életet is tud élni a munkahelyén, netalántán ismerkedni, és a mai fiatalok által előnyben részesített szórakozóhelyeken többnyire nem a hosszú és tartalmas kapcsolatot keressük… Az igény egyre nő a kézzelfogható, személyes, tartalmas kapcsolatokra, viszont az eddigi klasszikus ismerkedési formák kezdenek kiszorulni az életvitelünkből és asszimilálódni a mai modern felfogáshoz, és a modern emberek szokásaihoz, időtervéhez. Életterünk egyre inkább beszűkül és koncentrálódik az internet világára, és egyben lehetőség szintjén kitágul, a világháló adta széles választéknak köszönhetően. Egyre inkább virtuális szinten próbáljuk meg élni az életünket, intézni az ügyeinket, a bevásárlást, feladni a csekket, munkát és párt keresni…


Ha online társkeresésre adnánk a fejünket, számos portál között válogathatunk. Vannak ingyenes, és vannak fizetős oldalak, amivel nyilván egy bizonyos réteget hivatottak kiszűrni a lap üzemeltetői. Koncentrálódhatnak komoly kapcsolatra és egyéjszakás kalandokra vágyók igényei szerint. A keresés megkönnyítése érdekében miután regisztráltunk, létrehoztunk magunknak egy profilt a kínálati lista alapján általunk szimpatikusnak vélt oldalon, kedvünk szerint állíthatjuk be az ideálisnak vélt paramétereket a megálmodott szeretőről, jövőbeni kedvesről, férjről/feleségről külső és belső jellemvonásokat megadva, esetleg lakcím, életkor, nemi identitás, szexuális szokások megadásával kiegészítve azt. Szórakoztató, és lényegretörő elfoglaltság. Viszonylag rövid idő alatt végignézhetjük a palettát, flörtölhetünk és bókokat gyűjthetünk be, anélkül, hogy fel kéne állnunk és a sokak számára nehéznek tartott elutasítással szemtől szembe találkoznánk esetleg egy rosszul sikerült találkakor, és mi is könnyű szívvel lapozhatunk túl a velünk ismerkedni vágyókon, ha épp nem kölcsönös a szimpátia. Az igazán komoly érdeklődőknek, miután átverekedték magukat a szigorú rostán, további lehetőségeket adhatunk az ismerkedés kevésbé felszínes folytatásához…

Sokan bizalmatlanok a szerelem beteljesedésének ilyen módjával szemben, sőt sokan el is ítélik, és számos esetben joggal. A név- és arctalanság tömérdek nem oda illőt is felbátorít, akik kihasználják a tiszta szándékkal regisztráltakat, és emiatt óvatosnak kell, maradjunk, de az egészséges körültekintés mellet bátran nyíljunk meg a világ felé. Kockázat mindig is lesz, de enélkül nincs is valós eredmény, és siker sem. Adjunk esélyt magunknak, és annak az egyelőre inkognitóban levő másiknak, aki szintén a magány kelepcéjében várja, hogy megismerhessen minket!

2012. június 26., kedd

Függönykérdés





A függönyök kiválasztása igen stílus-meghatározó lehet lakásunk designvilágát illetően. A fali dekortextilek, függönyök, szőnyegek mind nagy felületen érvényesülnek, így hatásuk is nagymértékben hat majd a környezetükre. Az ablakok méretét is megváltoztathatja optikailag, mely a karnis elhelyezésével, a függöny hosszával, redőzés mértékével - mely a függöny fonákjának felső részére vart szegőszalagon múlik, milyen alakú és mértékű lesz - van összefüggésben.
Vásárlás előtt mindenképpen legyünk céltudatosak az anyagokat, árnyalatokat illetően, hiszen zavarba ejtően sok minta és összetétel között válogathatunk ma már! Az utcafrontra néző északi, vagy napsütötte oldalakra érdemes sötétítőfüggönyökben gondolkodni, ami rendelkezik némi hőszigetelő tulajdonsággal is. Ilyenek lehetnek a taft, zsenília, double, brokat, szatén, blackout, düftin, bársony, e-shield voile. A fényáteresztő függönyök megóvhatnak minket a nap 24 órájában a kíváncsi szemektől és mindamellett esztétikus hozzájárulói lehetnek a jó közérzetnek. Ilyenek lehetnek a jacquard, organza, volie, sablé, batist anyagok, vagy a csipke, mely egy klasszikus környezetbe helyezve adja ki valódi szépségét.  A radiátorokat meglétét se hagyjuk figyelmen kívül, hiszen hiába a hosszú leomló textilek magával ragadó bája, ha a meleget kirekesztjük vele a hideg téli estéken.

Ahhoz, hogy egy keretet adjon, kiemelje a szoba stílusvilágát, fontos, hogy a mintákkal óvatosan bánjuk, ha nem akarunk egy eklektikus káoszba csöppenni. Kis szobáknak kis mintázatú, nagy szobáknak nagyobb mintázatot adjunk! A cifra díszítésű helyiséget lecsitíthatjuk egyszínű dekorfüggönyökkel.




Mennyi anyagot érdemes vennünk?

A szükséges szövetmennyiség az anyag hosszából, a redőzésre szánt felső és visszahajtandó alsó rész hosszából adódik össze. Spórolnunk nem érdemes, ha csak nem a funkciót tartjuk fontosabbnak a kinézetnél. Egy függöny annál szebb, minél dúsabb. A könnyedebb áttetsző anyagokra hagyjunk rá 15-20 cm-nyi távolságot, mintás kelme esetében egy motívumnyi távot. Érdeklődjünk, hogy a szövetet megfelelően beavatták-e. Minden szegésre és varrásra hagyjunk rá 4 cm-t! A függönybéléssel abban az esetben érdemes számolnunk, ha nem akarjuk, hogy az anyagot közvetlen napfénynek tegyük ki. Ez lehet flanel, de lehet vékony flíz is. Ha fokozni kívánjuk a látványt, tehetünk tüllt, rakást, fodrot, rojtot a bélés aljára.

Mit tegyünk megunt függönyeinkkel, ha nincs elég anyagi hátterünk egy teljes cserére?

Csupán egy csipetnyi kézügyességre van szükségünk hozzá. Függönyrojtot, Fonalrátétet sormintában alkalmazhatunk, gyöngyöket, hímzéseket, díszgombokat elszórtan tehetünk rá, esetleg selyemszalag felhasználása mindenképp élénkítő hatással lesz elavult textilünkre!
Lehetőleg, ha nem vagyunk professzionális varrónők, a díszítő motívumok felvarrásán kívül bízzuk a munka oroszlánrészét egy hozzáértő kézre.

2012. május 21., hétfő

Hogyan is működik egy klíma?

A klíma berendezések egy nem túl bonyolult, alapvető fizika jelenségre építenek, mégpedig arra, hogy a folyadékok párolgásuk közben hőt vonnak el környezetüktől, vagyis lehűtik azt. Ezt a folyamatot már az ókorban is ismerték, a különbség csupán annyi hogy akkor még nem tudták megoldani a folyadék keringetését, vagyis az elpárolgott folyadék tulajdonképpen elveszett. A modern klímák esetében azonban a lényeg pont a körfolyamaton, vagyis a keringető rendszeren van. Az elpárolgott folyadék nem veszik el, hiszen a rendszer kondenzálja a párát és így képesek vagyunk újból felhasználni. Az azonban korántsem mindegy, hogy milyen folyadékot keringetünk a berendezésben. A hűtőközeg, vagyis a fluidium, forráspontja normál esetben, vagyis normál nyomás mellett -30 C fok lenne, de mivel a klíma berendezésben túlnyomás uralkodik ezért amíg be nem kapcsoljuk azt, addig nem kezd el párologni ez a folyadék. Amikor azonban bekapcsoljuk a berendezést, akkor az elpárologtatóban (a beltéri egység, melyben a párolgás megy végbe) a nyomás el kezd csökkenni, míg a kondenzátorban (ahol az elpárolgott folyadék lecsapódik) a nyomás tovább nő. A két egység, vagyis az elpárologtató és a kondenzátor, között egy fojtás található, aminek a célja hogy a két részt, melyben merően más nyomás uralkodik, elválassza egymástól.


A fojtáson keresztül jut át apránként a folyadék az alacsonyabb nyomású elpárologtatóba, ahol az a nyomás miatt elforr és miközben folyadék halmazállapotúból gőz halmazállapotúvá válik, hőt von el a környezetétől. Innen a gőzt a kompresszor átszívja azt a kondenzátorba, ahol a magad nyomásnak és hűtésnek köszönhetően a gőz lecsapódik és tulajdonképpen a folyamat újból kezdődik. A berendezésben nem csak a hűtőközeget kell keringetni, hanem a felmelegedett és lehűtött levegőt is el kell juttatni a megfelelő helyre, melyet ventilátorokkal oldanak meg. Mivel a folyamat során nem csak kellemes hűvös, hanem meleg levegő is keletkezik (ezt juttatja ki a szabadba a kültéri egység), ezért ha folyamatot megfordítjuk, akkor azzal akár fűthetjük is télen a helyiséget. Persze az ilyen rendszereknek is megvannak a maga korlátai és ha a hőmérséklet odakint -15 C fok alá csökken, akkor egy klíma már nem képes a szoba fűtését ellátni. A lényege tulajdonképpen minden klíma berendezésnek ez, vagyis ilyen módon hűtik le otthonunkat, a különböző típusokban és fajtákban csak a rendszer felépítésében és az üzemelés módjában van különbség, mert mondjuk egy mobil klíma esetében ugye nincs kültéri egység, míg egy multi split klímánál pedig több beltéri egység is helyet kap.

2012. május 11., péntek

Méhészkedés az ókorban

Az egyszerű házi méh (latinul Apis mellifera) 30-8 millió évvel ezelőtt alakult ki. Barlangban lakó őseink már tudták, hogy a méhek kaptára igen finom táplálékot rejt számukra. Spanyolországi barlangrajzok alátámasztják, hogy elődeink már 16.000 évvel ezelőtt is előszeretettel fosztogatták méhek otthonait. Mikor 9 ezer évvel ezelőtt őseink először letelepedtek méhez az első állatok között voltak, miket elkezdtek háziasítani. Ekkor persze még nem készítettek nekik igai kasokat, csak a település környékén lévő kidőlt fatörzsekbe vájtak olyan mesterséges odvakat, melyekbe a méhek beleköltözhettek. Később a Közel-Keleten és Egyiptomban már megjelent a vesszőből font kasok készítése is.


Az, hogy a méz már az ókori civilizációk életében is ekkora szerepet töltött be, annak köszönhető hogy már ekkor ismeretesek voltak jótékony egészségügyi hatásai. Orvosságkánt már az Asszírok is gyakran alkalmazták, sőt a méhkasokat a támadó ellenség sorai közé hajítva hadászati célokra is használták ezen szorgos állatokat. Egyiptomi sírkamrákból számos mézes edény, illetve mézes sütemény, vagyis azok maradványai kerültek elő, ami jól példázza, hogy milyen fontos szakrális szerepet töltött be társadalmukban. A méhészet történetében a következő lépcsőfokot a görögök jelentették. Ők úgy vélték, hogy a méz az istenek adománya, akik minden éjjel csodásan finom nektárt öntöztek a rétek virágaira, melyet aztán a méhek összegyűjtöttek. A mézet a duzzanatok és sebek gyógyítására, valamint lázcsillapítóként is alkalmazták. Az egyik legenda szerint egy Démokritosz nevű görög férfi 109 éves kort élt meg, ami állítólag csak annak köszönhetett, hogy minden nap fogyasztott mézet. A méz a görögöknél is erős vallási szereppel bírt, gyakran áldozatkén ajánlották az isteneknek. Ők már viszonylag fejlett ismeretekkel bírtak a méhcsaládok hierarchiáját tekintve és tisztában voltak vele, hogy a család élén a királynő áll és hogy egyedül a herék képesek párosodni vele.A méhészkedés tudománya később a rómaiknak köszönhetően sokkal nagyobb területen tudott elterjedni.


A birodalomban bevett szokássá vált, hogy a tehetősebbek mikor egy nagyobb lakomát rendeztek, akkor külön egy asztal csak a mézből készült finomságoknak volt fenntartva. Persze a méz és a méhészkedés az ókorban nem csak a nyugati féltekén bírt ekkora jelentőséggel. Mivel azonban a világ más-más részein különböző méh fajok voltak őshonosak, ezért a méhészkedés fejlődésének iránya is más irányba haladt. Az Indiában őshonos méhek például nem a fák odvaiba, hanem a szabadban építették lépjeiket, így ezeken a területeken soha nem terjedt el a kaptáras méhészkedés. A hinduk társadalmi hierarchiájában például egy külön kasztot alkottak a mézkereskedők és csak nekik volt megengedve, hogy ezen édes nedűvel kereskedjenek. Sőt Indiában már a Krisztus előtti évszázadokban is bevett adónemenek számított a mézadó. Annak ellenére, hogy évezredeken keresztül mennyire fontos volt a méz a különböző kultúrákban mára mégis mintha kicsit megfeledkeztünk volna róla róla. Pedig ez az aranysárga nektár még mindig a legfinomabb és legegészségesebb természetes édesítőszer.

2012. április 29., vasárnap

Fogászat a kezdetek kezdetén

A legtöbb orvosi eljárásról és orvosi szakágról hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy azok a mai, modern világ szülöttei pedig a gyógyítás különböző területein már eleink is igen komoly tapasztalatokra tettek szert. Például, ha azt mondom, hogy a fogászat, bár kezdetleges formában, de már az ókorban is létezett, akkor sokan kételkedve húzzák össze a szemöldöküket. Pedig gondoljunk csak az emberek már évezredekkel ezelőtt is küzdöttek fogproblémákkal, melyre már akkor is próbáltak valamilyen megoldást találni. A gondot, már akkoriban is főleg az ételek okozták. Az ókorban a gabona megőrlésének technikája például még igen kezdetleges volt és a lisztbe, ezáltal a kisütött kenyérbe is rengeteg apró kőtörmelék került a gabona őrlő kövekről, melyek szép apránként lekoptatták a fogak zománcát. E mellé még társult a nem megfelelő szájápolás is, melynek köszönhetően a fogszuvasodás már az akkori emberek életét is megkeserítette.


Eleinte a fogászati kezelések csak a szájbetegségekből eredő fájdalmak kezelésére korlátozódtak. Fogpótlásokat ugyan már végeztek az ókori Egyiptomban is, de nem élőkön, hanem a fáraók múmiáinak fogsorát állították helyre, nehogy az uralkodónak foghiányosan kelljen kezdenie túlvilági életét. Kezdetleges fogtömésekkel is próbálkoztak, melyek különböző misztikus gyógyító hatalommal felruházott növények őrleményéből és gyantájából készültek, ám mivel ezek csak simán betömködték a lyukakba, anélkül hogy a szuvas részeket eltávolították volna, ezért nem voltak túl tartósak. A fogászat történetében a következő lépcsőfokot az ókori görögök módszerei jelentették. Náluk a fogpótlások alkalmazása bevett szokás volt és nem a holtak, hanem az élők fogsorát próbálták ilyen módon helyreállítani. Ezen módszernek a holtakhoz csupán annyi köze van, hogy bizonyos feljegyzések szerint arra is volt példa, hogy elhunyt személyek egészséges fogait távolították el és azokat megcsiszolás után ültették be a foghiányos páciens szájába. Mondjuk a beültetés talán erős kifejezés, hiszen a pót fogakat egy vékony dróttal rögzítették a szomszédos egészséges fogakhoz. Holtak fogával pótolni az élőkét azonban nem volt gyakori eset a "műfogak" ugyanis elsősorban állati csontokból vagy nemesfémekből készültek. Az ilyen módszerekhez is csak végső esetben nyúltak és beteg fogakat is már csak akkor távolították el, mikor azokat kézzel is ki lehetett húzni. Ehelyett inkább a fogak megmentésére és gyógyítására koncentráltak. A görögök tömései már valamivel hatékonyabbnak bizonyultak, mint egyiptomi elődeiké, mert a szuvas részeket már kiégették, mielőtt a növényekből és gyantából álló töméseket behelyezték a lukas fogakban.


A rómaiak sokat tanultak a görögök már nem babonákra, hanem megfigyelésekre épülő fogorvoslásából, így náluk jelentek meg az első fogorvosok is. Ezen doktorok orvosi eszköztára is szépen fejlődésnek indult az évszázadok alatt és megjelentek az első fúrók és maiakra már nagyon hasonlító fogók. A fájdalom csillapításában is igen jelentőset fejlődtek, hála a közel-kelet felől érkező egzotikus szállítmányoknak és az ópiumnak. Azonban az ókorban őseink által elért fogászati eredmények a feledés homályába vesztek a sötét középkor beköszöntével és évszázadokat kellet várni, hogy ezek az eljárások újra megjelenjenek az európai orvoslásban.