Cserépkályha, mint alternatíva

Azt a képet gondlom senkinek nem kell bemutatnom, mikor az ember az első hidegebb, téli hónap után megkapja fűtésszámláját és a végösszeget meglátva azonnal pár évet öregedik. Ennek köszönhetően, valamint annak, hogy az otthonaink fűtését szolgáló gáz fűtőrétéke érezhetően évről-évre gyengül, gondolkodnak el egyre többen azon, hogy valamilyen alternatív fűtési megoldásra váltanak. Talán furán hangzik, hiszen őseink évszázadokon át ilyen módon fűtöttek, de a kandallók és cserépkályhák is az alternatív fűtési megoldások közé sorolandók. Mind a kettőnek, mármint a kandallónak és a cserépkályhának is megvannak az előnyei és a hátrányai is.  A cserépkályha egyik legnagyobb hátránya, hogy jelentős súlya miatt sajnos kevés otthon alkalmas arra, hogy egy ilyet beépítsenek. Ha azonban valaki mégis egy ilyen fűtési rendszere beépítése mellett dönt, akkor több típus közül is választhat. A normál cserépkályhák két fő típusa a hagyományos üzemeltetésű és a töltőrendszerű változat.

A kettő közti különbség csupán annyi, hogy a töltőrendszeres típusnál a tűztér alatt egy másik rész is található, ahova a hamu hullik és mivel ennek külön ajtaja van, ezért a hamu ürítése anélkül is megoldható, hogy a kályhában a tüzet el kellene oltanunk. Ez pedig fontos lehet, hiszen a cserépkályhák másik előnye, mely azonban egyben hátrányuk is, hogy csak lassan képesek felmelegedni. A szakértők ezért nem is nagyon javasolják ezt a fűtési megoldást olyanoknak, akik csak keveset tartózkodnak otthon és így nem tudják a kályhát folyamatosan fűteni. Azonban annak köszönhetően, hogy lassabban melegszik fel, a hőt is lassabban és fokozatosabban adja le, így ha a tűz ki is alszik benne, a kályha még órákon keresztül képes árasztani magából a meleget. Ezt a fokozatos hőleadást szerkezeti felépítésének is köszönheti, ami miatt azonban építése sem egy pár órás munkafolyamat. Ezért ha egy cserépkályhát szeretnénk otthonunkba, akkor az előkészítési folyamatoknak nem árt már a nyár derekán nekikezdeni. Igazából a legtöbb időt nem is a tervezés vagy az építés veszi igénybe, hanem a kályha belsejét borító agyagréteg kiszáradása. Ez a folyamat akár 1 - 1,5 hónapig is tarthat és ha nem akarjuk, hogy a kályha belseje megrepedjen, akkor a száradást még csak meg se próbáljuk mondjuk hősugárzó használatával gyorsítani, így ugyanis az nem lesz egyenletes. A száradásnak tehát magától kell végbe menni, melyet a kéményen és nyitott kályhaajtón keresztül áramló levegő old majd meg helyettünk. Mikor végre a kályha kiszáradt a begyújtásnak  is fokozatosnak kell lennie. Először csak pár percre, majd pár órára gyújtsuk be új kályhánkat. Az, hogy egy cserépkályhát mivel fűthetünk szintén változatos lehet. A legmagasabb fűtőértékkel az olyan keményfák bírnak, mint a bükk, a tölgy, vagy mondjuk az akác. Persze ma már vannak olyan cserépkályhák is melyeket a jóval olcsóbb pellettel is fűthetünk, sőt a kályhánkat akár a vízmelegítéses fűtőrendszerünkhöz is hozzákapcsolhatjuk, így a kályha nem csak az adott helyiségben, hanem a radiátoroknak köszönhetően az egész lakásban kellemes meleget varázsol majd. A változatos és színes kályhacsempéknek köszönhetően padig olyan megjelenésű kályhánk lehet, amilyet csak szeretnénk,  akár népies, szecesszionista, vagy minimál stílusban, a döntés csak a mi kezünkben van