Hagyományos ízek, vagyis egy kemence a kertben

Manapság hazánkban is egyre több családi ház és nyaraló udvarán találkozhatunk különböző formájú és típusú kerti kemencékkel. Az ilyen sütőberendezéseknek meg van azaz előnye, amellett hogy a kert egy meghatározó díszítő elemévé válhatnak, hogy olyan tradicionális ételek elkészítésére képesek, melyre más sütőalkalmatosságok nem. Persze egy kemence felfűtése kicsivel nehezebb, mint begyújtani egy elektromos sütőt, de ezért kárpótolnak minket azok a különleges ízű ételek, melyeket egy ilyen kemencében készíthetünk. Azonban ezek csak a 21. század átlag emberének számítanak különleges ízeknek, hiszen dédszüleink számára még természetesnek számított, hogy ételeiket a kemencében, vagy a mellé épített katlanban, később takaréktűzhelyen készítették. A kemencék évszázadokon át olyan szerves részét képezték a hétköznapi emberek életének, hogy a magyar lakáskultúra fejlődése kultúrtörténeti szempontból nem vizsgálható a kemencék formavilágának és építéstechnikai változásainak nyomon követése nélkül. 

 A hagyományos, lakóházakon belül felépített kemencék mellett már a honfoglalás korától kezdve jelentős szereppel bírtak a különböző kültéri kemencék is, melyek egyes vidékeken a szabadban álltak, máshol külön sütőházat, vagy nyári konyhát húztak köréjük. A kültéri kemencék akkoriban azért bírtak olyan jelentős szereppel, mert a füstelvezetési technikák még nagyon kezdetlegesek voltak, és az épületen belüli kemencék füstje a kemence száján át a lakótérbe távozott, így érthető, hogy amikor csak az időjárási körülmények megengedték, akkor inkább a szabadtéri kemencéket használták. Annak ellenére, hogy az évszázadok során a lakóházak, a kéményrendszerek fejlődésének köszönhetően, egyre füst mentesebbé váltak, a szabadtéri kemencék szerepe mégsem csökkent, sőt néhány tájegységen a kemencék végleg kikerültek a lakóházakon kívülre. Magyarország számos területén a kültéri kemencék közösségépítő szereppel is bírtak, hiszen például Nyugat-Magyarországon még a 19. században is elterjedtek voltak a falu végében, vagy egy település közelében álló magaslati ponton felépített „közösségi kemencék”, mikor egy talapzatra több kemencét is felhúztak és ezt a település lakói mind egyenjogúan használhatták, de természetesen építésükben is mind részt vettek. A kültéri kemencék formavilágának és kialakításuknak módja akkor kezdet el egységesedni a történelmi Magyarország egész területén, mikor a 19. és 20. század fordulóján megjelentek az első „vasúti kemencék”. Nevüket onnan kapták, hogy az ekkor rohamos léptékben fejlődő vasúthálózathoz tartozó kiszolgáló épületek mellé, mint a vidéki vasút állomások, vagy a bakterházak, a hétköznapi élethez nélkülözhetetlen kemencék is felépültek, persze egy sablon alapján, teljesen egyformára. Ezek kialakítása és füstelvetése akkor igen modernnek számított, így ezt a formát hamar átvették a vidéki emberek és saját kültéri kemencéiket is ezek formájára építették fel. Persze az ilyen „vasúti kemencék” mintájára épített kültéri kemencéken is megmaradtak az adott tájegység apróbb építészeti sajátosságai, de megjelenésük nagyjából egységes arculatot mutatott. Nyilván a mai kültéri kemencék már nem azt a célt szolgálják, mint mondjuk 100 évvel ezelőtt, hiszen ma már nem tartoznak az alapvető sütőberendezések közé. Manapság, aki egy kültéri kemencét építtet udvarára az inkább a tradicionális ételek és a barátokkal szervezett kerti partik miatt dönt egy ilyen mellett, hiszen egy kemencés sütögetés sokkal különlegesebb élményt kínálhat mint grillezés, vagy egy borácsozás.

Milyen kandallót válasszak?

Mikor valaki a manapság legelterjedtebbnek számító, gázzal való fűtési rendszerről át szeretne térni valamilyen alternatív megoldásra, akkor sokan nem csak a fűtési teljesítményt és költséghatékonyságot tartják szem előtt. Persze ezek is fontos tényezők, de nem feledkezhetünk meg a lakberendezés fontosságáról sem. Ha pedig ez is döntő fontossággal bír számunkra, mikor fűtési alternatívát választunk, akkor talán a legjobban egy kandallóval járunk, hiszen így nem csak egy fűtéstechnikai berendezéssel, hanem a lakás egy meghatározó térformáló elemével is gazdagodhatunk. És hogy milyen megoldások közül választhatunk, ha egy kandalló mellett tesszük le a voksunkat? Ma már ugyan kevesebb választják ezt a megoldást, de lehetőség van arra, hogy kandallónkat a talapzattól a palástig teljesen egyedileg terveztessük és építtessük meg. Ezt azért választják kevesebben, mert ma már nagyon jó minőségű előregyártott kandalló tűztereket lehet kapni, így azok kialakításával már nem kell bajlódni. Ha azonban magát a tűzteret is egyedileg szeretnénk kialakíttatni, akkor azt minden esetben tűzálló anyagok felhasználásával tehetjük meg. Ilyen anyagok lehetnek a samott téglák, a hőálló beton, de akár az öntöttvas és az acél is. Az előregyártott tűztérbetétek egyébként ezen két anyagból készülnek, vagyis acélból és öntöttvasból. Egy másik csoportosítás szerint beszélhetünk nyílt és zárt tűzterű kandallókról. A legszembetűnőbb különbség a kettő között, hogy a zárt tűzterű kandallók tűztérnyílását ajtóval zárják el, mely a legtöbb esetben magas hőálló képességgel rendelkező kerámiaüvegből készül. Persze a kandalló felfűtése után a zárt tűzterűt is használhatjuk úgy, mint egy nyílt tűzterűt, az ajtó kinyitásával. Ha egy nyílt tűzterű kandalló mellett döntünk, akkor fontos, hogy a helyiség nyílászárói megfelelően legyenek leszigetelve, mivel egy ilyen rendszer esetén az égéshez szükséges levegő egy részét a helyiség levegőjéből nyeri majd a kandalló és ha a nyílászárók nem szigetelnek rendesen, akkor a szoba túl huzatossá válhat. Mind két variáció esetén elengedhetetlen a megfelelő füstelvezető rendszer. Ha nem újonnan épülő ingatlanról van szó, akkor a legjobb ha a már meglévő kéményrendszer paramétereihez választunk kandallót. Persze sok esetben lehetőség van füstelvezető rendszer kibővítésére is, de mivel ez gyakran igen költséges megoldás, ezért a legjobb ha a kandalló teljesítményét igazítjuk a kéményrendszer paramétereihez. 

Fűtéstechnika szempontjából is két csoportra bonthatjuk a kandallókat, így beszélhetünk légfűtéses és vízteres rendszerekről. A légfűtéses kandallók esetében a hőátadás közvetlen, hiszen a kandallóban keletkező hő közvetlenül melegíti a lakás levegőjét. Ennek köszönhetően az ilyen rendszerek inkább másodlagos fűtési rendszerként képesek megállni a helyüket. Persze elsődleges fűtési rendszerként is használhatjuk őket egy kisebb méretű ingatlan esetén, vagy abban az esetben, ha csak az adott helyiség fűtését szeretnénk egy ilyen kandallóra bízni. Igaz, hogy ventilációs és gravitációs légelvezető rendszer beépítésével egy légfűtéses kandalló is képes lehet több helyiség felfűtésére, de egy ilyen rendszer beépítése szintén elég költséges megoldás. Fűtéstechnikai szempontból a másik csoportba a vízteres kandallók tartoznak. Az ilyen kandallók közvetve adják át a hőt, ugyanis nem közvetlenül a lakás levegőjét, hanem a vízteres rendszerben keringő vizet melegítik. A vízteres kandallók ennek köszönhetően sokkal alkalmasabbak elsődleges fűtési rendszerként, illetve nagyobb ingatlanok felfűtését is nyugodtan rájuk bízhatjuk.