A klíma berendezések egy nem túl bonyolult, alapvető fizika jelenségre építenek, mégpedig arra, hogy a folyadékok párolgásuk közben hőt vonnak el környezetüktől, vagyis lehűtik azt. Ezt a folyamatot már az ókorban is ismerték, a különbség csupán annyi hogy akkor még nem tudták megoldani a folyadék keringetését, vagyis az elpárolgott folyadék tulajdonképpen elveszett. A modern klímák esetében azonban a lényeg pont a körfolyamaton, vagyis a keringető rendszeren van. Az elpárolgott folyadék nem veszik el, hiszen a rendszer kondenzálja a párát és így képesek vagyunk újból felhasználni. Az azonban korántsem mindegy, hogy milyen folyadékot keringetünk a berendezésben. A hűtőközeg, vagyis a fluidium, forráspontja normál esetben, vagyis normál nyomás mellett -30 C fok lenne, de mivel a klíma berendezésben túlnyomás uralkodik ezért amíg be nem kapcsoljuk azt, addig nem kezd el párologni ez a folyadék. Amikor azonban bekapcsoljuk a berendezést, akkor az elpárologtatóban (a beltéri egység, melyben a párolgás megy végbe) a nyomás el kezd csökkenni, míg a kondenzátorban (ahol az elpárolgott folyadék lecsapódik) a nyomás tovább nő. A két egység, vagyis az elpárologtató és a kondenzátor, között egy fojtás található, aminek a célja hogy a két részt, melyben merően más nyomás uralkodik, elválassza egymástól.
A fojtáson keresztül jut át apránként a folyadék az alacsonyabb nyomású elpárologtatóba, ahol az a nyomás miatt elforr és miközben folyadék halmazállapotúból gőz halmazállapotúvá válik, hőt von el a környezetétől. Innen a gőzt a kompresszor átszívja azt a kondenzátorba, ahol a magad nyomásnak és hűtésnek köszönhetően a gőz lecsapódik és tulajdonképpen a folyamat újból kezdődik. A berendezésben nem csak a hűtőközeget kell keringetni, hanem a felmelegedett és lehűtött levegőt is el kell juttatni a megfelelő helyre, melyet ventilátorokkal oldanak meg. Mivel a folyamat során nem csak kellemes hűvös, hanem meleg levegő is keletkezik (ezt juttatja ki a szabadba a kültéri egység), ezért ha folyamatot megfordítjuk, akkor azzal akár fűthetjük is télen a helyiséget. Persze az ilyen rendszereknek is megvannak a maga korlátai és ha a hőmérséklet odakint -15 C fok alá csökken, akkor egy klíma már nem képes a szoba fűtését ellátni. A lényege tulajdonképpen minden klíma berendezésnek ez, vagyis ilyen módon hűtik le otthonunkat, a különböző típusokban és fajtákban csak a rendszer felépítésében és az üzemelés módjában van különbség, mert mondjuk egy mobil klíma esetében ugye nincs kültéri egység, míg egy multi split klímánál pedig több beltéri egység is helyet kap.
A fojtáson keresztül jut át apránként a folyadék az alacsonyabb nyomású elpárologtatóba, ahol az a nyomás miatt elforr és miközben folyadék halmazállapotúból gőz halmazállapotúvá válik, hőt von el a környezetétől. Innen a gőzt a kompresszor átszívja azt a kondenzátorba, ahol a magad nyomásnak és hűtésnek köszönhetően a gőz lecsapódik és tulajdonképpen a folyamat újból kezdődik. A berendezésben nem csak a hűtőközeget kell keringetni, hanem a felmelegedett és lehűtött levegőt is el kell juttatni a megfelelő helyre, melyet ventilátorokkal oldanak meg. Mivel a folyamat során nem csak kellemes hűvös, hanem meleg levegő is keletkezik (ezt juttatja ki a szabadba a kültéri egység), ezért ha folyamatot megfordítjuk, akkor azzal akár fűthetjük is télen a helyiséget. Persze az ilyen rendszereknek is megvannak a maga korlátai és ha a hőmérséklet odakint -15 C fok alá csökken, akkor egy klíma már nem képes a szoba fűtését ellátni. A lényege tulajdonképpen minden klíma berendezésnek ez, vagyis ilyen módon hűtik le otthonunkat, a különböző típusokban és fajtákban csak a rendszer felépítésében és az üzemelés módjában van különbség, mert mondjuk egy mobil klíma esetében ugye nincs kültéri egység, míg egy multi split klímánál pedig több beltéri egység is helyet kap.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése