2013. május 22., szerda

Cane Corso, a családbarát őrző-védő

Sokan nem csak házi kedvencként tekintenek az ember leghűségesebb barátjára, hiszen a kutyákat sok helyen őrző-védő feladatokra is előszeretettel használják. Ha valaki egy olyan kutyafajtát keresne, mely a ház őrzését maximálisan képes ellátni, kiegyensúlyozottságának és gazdájához való ragaszkodásának köszönhetően azonban a család kedvenceként is megállja a helyét, akkor egy tekintélyt parancsoló külsejű, ám mégis odaadó Cane Corso megfelelő választás lehet. Ezen Itáliából származó kutyafajta az ókori, római Molosszusból, vagyis a "Canis Pugnax"-ból lett kitenyésztve még valamikor az időszámításunk előtti első évszázad folyamán. Kiváló adottságainak köszönhetően a Római Molosszust előszeretettel alkalmazták, mint őrző-védő és mint vadászkutya. Később a római légiók is kihasználták ezen előnyös tulajdonságait és gyakran táboraik őrzésére használták őket, sőt később harci kutyaként is megjelent a Mediterráneum számos harcmezején. A Cane Corsok nevüket is innen kapták, vagyis a Corso a latin "cohors" szóból eredeztethető, ami őrt, őrzőt jelent, de Caius Marius időszámításunk előtti első század eleji hadseregreformjának köszönhetően cohorsnak nevezték a római hadsereg egyik hadszervezeti egységét is, hiszen egy légiót 10 cohors alkotott. Európában való elterjedésüket is a római légióknak, na és persze a birodalom folyamatos terjeszkedésének köszönhették. Annak ellenére, hogy a 3. században már számos római provinciában tenyésztettek Cane Corsokat és használták őket személyek és épületek őrzésére, vadászatra, de egyes területeken még pásztor kutyaként is, igazi őshazájuknak akkor is és most is Dél-Itália tekinthető. A legtisztább vérvonalú és így legértékesebb példányok még a mai napig is Dél-Olasz kennelekből kerülnek ki. Kiváló adottságainak köszönhetően mára azonban a világ szinte minden pontján tenyésztik őket, így ha szeretnénk megvásárolni egy fajtiszta Cane Corso kölyköt, akkor nem kell Olaszországig mennünk. De hogy miért is döntenénk pont egy Cane Corso mellett? 
A Cane Corsok igaz "atléta termetű" kutyák, hiszen testfelépítésük nagyon szikár és erőteljes, mozgásuk mégis könnyed. Csak olyan helyen ajánlott tartása, ahol elegendő hely áll rendelkezésére, mert hatalmas mozgásigénye van, tehát nem az a kennelben, vagy lakótelepi lakásban tartható fajta. Mivel nagyon ragaszkodik gazdájához és családjához és folyamatosan igényli ezen személyek közelségét és a törődést, ezért akármilyen kiváló őrző-védő tulajdonságokkal is rendelkezik olyan területek őrzésére nem ajánlott, ahol huzamosabb ideig hanyagolni kellene az emberi társaságot. Az idegenekkel távolságtartó, viszont hasonlóan más őrző-védő fajtákhoz kifejezetten intelligens, így ha mondjuk a barátaink gyakran járnak át hozzánk, akkor hamar meg fogja érteni, hogy ők nem jelentenek veszélyt, így gyorsan elfogadja őket is a család tagjaiként. Intelligenciája ellenére azonban kifejezetten akaratos fajta és nehezen idomítható, tehát az "ül", "fekszik" és hasonló parancsszavakkal nem sokra fogunk menni az ő esetében, sőt ha nagyon erőltetjük a dolgot, akkor könnyedén meg is makacsolhatja magát, vagyis ha kutyatenyésztésre adnánk a fejünket, akkor kezdőként nem biztos, hogy ezen fajta tenyésztésével járunk a legjobban. Azonban, ha egy őrző-védő, mégis családcentrikus kutyát szeretnénk és szép nagy kerttel is rendelkezünk, akkor egy Cane Corso-val nem nagyon lőhetünk mellé.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése