Lehetőségeink a felmondás után

Amikor kimondja a vezető azt a bizonyos mondatot: a cégnél nem tudunk tovább foglalkoztatni, keres új munkahelyet. A legtöbb ember elkeseredik, de mi most megpróbálunk segítséget adni erre a helyzetre.

A legjobban akkor járunk, ha munkaviszonyunk közös megegyezéssel kerül felbontásra. Ilyenkor a felek minden szükséges kérdésben megegyeznek, van lehetőség referenciát kérni, ami sosem hátrány, ha van. És az egész procedúra viszonylag nyugalomban telik. Ez csak akkor nehezebb, ha a cég nem volt megelégedve a munkánkkal, vagy éppen csődeljárás miatt mondanak fel. Ekkor túl sok mindent nem tehetünk várnunk, kell, hogy elcsituljon a hangulat.

A felmondásnál megkapjuk szükséges papírokat, amelyekkel tudunk jelentkezni a területileg illetékes munkaügyi központnál akár már egy nappal a felmondás után. Addig is érdemes munkahelyet keresni. Ha határozott idejű munkaszerződést nem akar hosszabbítani a foglalkoztató arról minimum 30 nappal a lejárat előtt tájékoztatni kell minket. Így lehetőségünk van az új munkahely keresésére. Ha viszonylag hamar találunk új állást könnyű helyzetben vagyunk. Ha azonban nem akkor első lépés a munkaügyi hivatal ahol nyilvántartásba vesznek és tájékoztatnak mindenről. A munkaügyi hivatal ad járadékot vagy segélyt az állás keresés idejére. Állas keresési járadék akkor jár, ha a dolgozó legalább egy évig foglalkoztatva volt, 90 napig, vagyis 3 hónapig lehet kapni. Ha közben találunk állást a járadék megszűnik. Azonban ha 90 nap után sem találunk számunkra megfelelő munkát csak nyugdíj előtti állás keresési segélyre leszünk jogosultak. Ennek a segélynek az összege lényegesen kisebb. Így fontos hogy a 3 hónap alatt munkát kapjunk.

Továbbá lehetőségünk van munkaügyi hivatali támogatással szakmát tanulni. Ezt a lehetőséget érdemes kihasználni. Hiszen a képzés ideje alatt kereset pótló juttatás jár, és a képzésért sem kell fizetni. Így több lehetőségünk is lesz állást találni. A szakmák képzési időtartalma általánosan fél év. De persze nem tanulhatunk akármit, csak olyan szakmát, amit a munkaügyi támogat. Ezek a szakmák azonban többnyire a hiány szakmák közül kerülnek ki. Így is növelve a sikeres munkakeresést. Természetesen mi is kereshetünk képzést, de így többnyire csak olyanokra lesz lehetőségünk, amelyek fizetősek. 

A munkaügyi hivatal nagy segítséget jelenthet, ha elbocsátanak minket. Csak akkor nem érdemes hozzájuk fordulni, ha gyorsan sikerül más munkahelyet találni.                                                                           

Hogyan válasszunk tésztát?

Egy-egy bolt bőséges választékot kínál a különböző tészták közül, így nem meglepő, hogy sokan tanácstalanul állnak a tésztákat kínáló sor előtt azon gondolkozva melyik tésztát vegyék is meg, hogy a legfinomabb legyen az elkészített étel. 

Nincs általános szabály, hogy ki milyen ételhez milyen tésztát válasszon, mégis akárcsak az olaszoknál, a magyaroknál is vannak bizonyos hagyományok, melyeket követünk az egyes ételek elkészítésében. Mint tudjuk, más milyen tészták illenek a levesekhez, és más a pörköltekhez, szószokhoz. Mégis ha az életmódunkat is figyelembe szeretnénk venni, válogathatunk a tojás nélküli, illetve a teljes kiőrlésű lisztből készült tészták közül is. Kezdjük a leves tésztákkal, méretűk kicsi legfeljebb 1 cm-s, 4 vagy 8 tojásos illetve tojás nélküli változatban kaphatóak. Színűk általában a tojások számától függ, ízűk is hasonlóan. A tojás nélküli változatok világos sárga színűek és semleges ízűek, a 8 tojásos változat erősebb sárga, és intenzívebb ízű. Általánosságban elmondható, hogy a csigatészta a tipikus csont-, húslevesbe való tészta, még a borsó, és zöldséglevesekbe az eperlevél, és más keskeny tészták valóak. A hosszú tészták is igen népszerű leves betétek. Általánosságban a családi hagyomány, hozott szokások határozzák meg, hogy a kezdő, vagy már a tapasztalt háziasszonyok milyen leves tésztát választanak. Vannak, akik ragaszkodnak a hosszú tésztához, ha húslevesről van szó, mások a csigatésztát preferálják. 

Pörköltnek, illetve valamilyen tartalmasabb zsírosabb szószhoz a magyar háziasszonyok az orsó, a cofocska, vagy a szarvacska tészta közül szoktak válogatni. Illetve házi készítésű nokedlit, galuskát, esetleg tarhonyát készítenek. A szabály az volt még a népi szokásban, hogy a marhához galuskát, vagy tarhonyát ettek, a szárnyasok mellé zsemlegombócot, később valamilyen főtt tésztát, esetleg lebbencsből készült túrós csuszát. Ez a hagyomány persze az évek folyamán sokat változott, de a magyar ételek velejárója a továbbiakban is a tészta maradt. 

Régen a főzni való tésztát a házi asszonyok saját kezűleg készítették több hónapra előre lisztből, tojásból, esetleg vízből, az olaszok viszont a nagy meleg miatt nem használhattak annyi tojást a szalmonella veszélye miatt, így ők durumlisztből és vízből készítették a tésztáikat, a tojás nélküli tészták többnyire most is így készülnek. A tojások száma azt határozza meg, hogy egy kilogramm liszthez hány tojást adtak, vagyis 4 vagy 8 tojás kerül ebbe a liszt mennyiségbe. 

Tésztának hívták régen a különböző kelt tésztából, piskótából készült süteményeket is, de a fánk, vagy a lángos is tészta volt. Minden, amihez liszt vagy tojás, esetleg mindkettő kellett. Ilyen tésztákat általában sz. betűs napokon ettek, tehát szerdán és szombaton. Ha nem tészta volt ezeken a napokon az komoly sértés volt a ház ura felé, ezt pedig az asszonyok igyekeztek kerülni. 

A tészták vásárlását a mai napig az otthonról hozott szokások határozzák meg. De természetesen általános szabály nincsen.     

Mindent a Desigualról

Aki egyszer viseli, az garantáltan megszereti, hiszen a Desigual szakít a hagyományos divat sztereotípiákkal. Ruhái színesek, merészek és ízlésesek. Nem meglepő, hogy több mint 90 országban vannak jelen.

A céget 1984-ben egy akkor 20 éves fiú Thomas Meyer alapította, azzal a céllal, hogy új szint visz a divatba. Ez az elképzelés minden szempontból nézve is sikerült. A ruháikat kezdettől fogva színes és nagy mintákkal látták el, az első kollekció 1985-ben látott napvilágot, és gyorsan sokak kedvence lett. A darabok nem voltak hétköznapiak, teljesen új színt vittek az öltözködésbe, a merész kissé hippis divatba hajló ruhák sokak kedvence lett. Meyer bár remekül ráérzett a divat világ hiányosságaira, de az üzlethez, és a gazdasághoz nem értett. Bár 1986-ban nyitotta a márka első üzletét, mégsem tudta a befolyt hasznot megfelelően befektetni. Így 5 évnyi tündöklés után az üzlet hamar a csőd szélére került. A már - már elkerülhetetlen bukástól fiatal tervező csapata mentette meg a céget, akik új letisztult, de szexis ruhákkal kápráztatták el a közönséget 1991-ben. A terv zseniálisan sikeredett, az elegancia és a lazaság kombinációja bevált. Így a cég védjegyévé a vidámság, és az életerő vált. A későbbi kollekcióikat ennek a szellemiségnek a jegyében készítették el. 

A barcelonai cég folyamatosan terjeszkedni tudott először Portugáliában, majd Franciaországban nyitottak fióküzletet, és mind eközben odafigyeltek a spanyol vásárlóik igényeire is. Az üzlet sikeres lett, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy az eladások évről évre emelkedtek. Az először csak a női vásárlókra szakosodott cég 2004-ben gyermekruhákkal, majd egy évvel később férfiruhákkal is bővítette a palettáját. Üzletet nyitottak Szingapúrban, és Amerikában is ami új lehetőséget nyitott meg a tervezésben, hiszen a 2005-ös kollekciójukat például törzsi motívumokkal díszítették, majd új színvilággal is gazdagították. A kollekciók többnyire egyfajta mondani való köré csoportosultak, de a fiatalos életérzés, és az, hogy a vevők jól érezzék magukat a tervezők ruháiban elsődleges szempont maradt. 

A Desigual szerint az üzlet és a szórakozás igenis megférhetnek egymás mellett, a barcelonai bázis például a tenger parton fekszik így a tervezőket a tengerek élővilága is sokban motiválja. A cég szerint a tenger közelsége nem vonja el a dolgozók figyelmét a munkától, ellenkezőleg sokkal kreatívabbak lettek. A cég munkamorálja is elég sajátságos, hiszen a vezetőknek nincsenek külön irodáik, egy légtérben dolgoznak a kollégáikkal, sőt még külön asztaluk sincsen, ott dolgoznak, ahol van szabad hely. Ez jót tesz a dolgozóknak is, hiszem munkakörnyezetükre is sokkal igényesebbek, muszáj elpakolniuk az asztalokról, és nem szét hagyni a terveiket, mert lehet, hogy másnap a főnökük ül annál a munkaasztalnál ahol előző nap ők. 

A desigual spanyol szó jelentése pedig más, mint a többi, vagy a nem szokványos. A cég nevét egy fiatal filmrendező, Isabelle Coix találta ki, szerinte olyan nevet kell adni a cégnek, amire felfigyelnek az emberek, de egyben utal a cég filozófiára is. Meyer barátja tehát beletalált a lényegbe, hiszen desigual megjegyezhető, mégis hűen tükrözi a cég céljait. Elsősorban a 18-35 éves korosztályt célozza meg, akik öltözködésükkel is azt akarják sugallni, hogy nem szürke egyéniségek, hanem kreatívak, és ambiciózusak, tele vannak önbizalommal. A ruhákból egyfajta életerő árad, így minden viselője kicsit boldogabbnak, és kiegyensúlyozottabbnak is érezheti magát egy Desigual ruhában. 

A cég folyamatosan fejlődik, jelenleg egy Magyarországi üzlettel rendelkezik, de a világon összesen közel 5000 boltot üzemeltet, és legalább még 90000 ruhákat árusító boltban találkozhatunk a cég termékeivel. Ruha, táska, cipő, és természetesen kiegészítő is a palettához tartozik. Így mindenki megtalálhatja a számára legszebb darabokat, jutányos áron.         

Mit érdemes tudni a mezoterápiáról?

A mezoterápia közel 60 éve ismert orvostudományi eljárás. A kozmetikai alkalmazása ellenben csak az elmúlt 20 évben vált ismertté.

A terápia kikísérletezője Dr. Michel Pistor, aki 1958-ban publikálja eredményeit először egy szakfolyóiratban. Eszerint apró tűszúrásokkal lehetőség van arra, hogy különböző növényi és mesterséges anyagokat jutassanak a bőr különböző rétegeibe. Ez a technika áttörőnek bizonyult a lokális gyógyítás területén. Így az adott területen koncentráltan van lehetőség arra, hogy különböző anyagokat jutassanak a bőr alá. Dr. Pistor 1960-ban már ezt az eljárását oktatta az alforti Állatorvosi Egyetemen, ekkor még csak állati kísérleteket engedélyeztek. A kiváló eredmények hatására azonban 1980-ban már a sportolóknál is alkalmazták a bőr sejtjeinek regenerálására, 1996-ig csak orvostani keretek között gyógyításra alkalmazták a mezoterápiát. 

A szépségipar előre törése miatt azonban megkezdődtek a sejtmegújító, bőrfeszesítő, zsíreltávolító és ráncfeltöltő kezelések is mezoterápiával. Ekkor még sajnos nem minden kezelés volt eredményes, hiszen a hatóanyag mennyiséget századmilliliteres pontossággal kellett megállapítani, amihez a bőr állagát, és mélységét is figyelembe kellett venni. Ezt csak 2002-re sikerült megállapítani a legpontosabban. Ettől az évtől kezdve Európa szerte alkalmazott szépészeti beavatkozássá vált. Magyarországra 2004-ben jutott el. Nem sokkal később Amerika szerte is ismertté vált. 

Dr. Michel Pistor 2003 augusztusában meghalt, de méltó örökséget hagyott maga után. A mezoterápiát ma már több féle területen alkalmazzák sikerrel. Többek között az arc, a nyak, a dekoltázs és más látható bőrfelület fénykárosodásának kezelésére. Ilyenkor a pigment sejtek sérülhetnek, így az adott helyre koncentráltan sejtmegújító anyagot jutatnak, ami segíti az egészséges sejtek termelődését. Az esztétikai zsírpárnák eltűntetésében is segíthet nekünk műtét nélkül. Itt a hasalja, a csípő, és a fenék területén megmaradt zsírpárnák eltűntetésében lehet segítségünkre. Ilyen esztétikai probléma lehet a striák vagyis a terhességi csíkok megléte is, a terhesség időszakában a bőr különböző területei feszítenek feszességükből, esetleg megnyúlik. Ilyenkor a vékonyabb bőr területek látványosan elütnek a többitől. 

Narancsbőr eltűntetésre, hajhullás kezelésére, illetve az öregedési folyamatok késleltetésére is alkalmazzák a módszert. A változatos felhasználhatóságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy több mint húsz ezer orvos használja világszerte a mindennapi praxisában. Jól látszik, hogy a mezoterápiát minden esetben szakképzett orvosok alkalmazzák, ez a kozmetikai kezelésekre is vonatkozik. 

Feltevődik a kérdés, hogy mit tekintenek az orvosok megfelelő mélységnek? Ez természetesen nagyban függ az alkalmazási területtől, hiszen a hajhagymák már egy centiméteres mélységben megtalálhatóak, de a vízrétegek, csak öt-hat centiméternél. Tehát ahhoz, hogy a hatóanyagokat biztosan a megfelelő területre jutassák az orvosoknak figyelembe kell venni a kezelendő bőrterületet és úgy kell megválasztani a mélységet. A hatóanyagok a bőr mélyebb rétegeiben akár tizenkétszer is jobban hasznosulhatnak, mint egy-egy bőrön történt lokális kezelés után.  

A mezoterápiának két módja van, az egyik lehetséges megoldás a tűszúrás, amely nem csak abban segít, hogy a hatóanyagok, gyógyszerek a megfelelő helyre jussanak be, hanem a tűszúrás után természetes kollagén és elasztin termelődés indul be. Ezek nem csak regenerálják a sérült területet, de egyfajta szállító szerepet is betöltenek a sejtek között. Ezáltal biztosak lehetünk benne, hogy a megfelelő helyre kerülnek az anyagok. A másik megoldás a tűszúrás nélküli elektroporáció. A kezelés három részből áll, először a bőr pontos állapotfelmérése történik, ezután a kiválasztott hatóanyag koktélt bedörzsölik a bőrbe egy gép segítségével, majd kézzel bemasszírozzák. Ezt a kezelést hasonlóan jó eredménnyel végzik. 

A hatóanyag koktél általában három, - négyféle anyagot tartalmaz, illetve a segédanyagok. Többnyire vitaminokat, nyomelemeket és mesterséges vegyületeket kevernek a koktélokba kis mennyiségben. A legpontosabb kezelés előfeltétele mindenesetben a bőr állapotának feltérképezése. Bárki igénybe veheti a kezeléseket 18 év felett, nemre való tekintet nélkül.  

Hogyan készüljünk fel egy állásinterjúra?

Ha elküldtük a jól megírt önéletrajzunkat egy cégnek reménykedünk benne, hogy lesz lehetőségünk személyesen is bizonyítani, hogy alkalmasak vagyunk az adott munkakörre. Néhány tipp, hogy ne görcsöljünk az interjú előtt.

Először is nem árt információkat szerezni a vállalatról, ahová beadtuk az önéletrajzunkat, erre nagy segítség az internet, hiszen a legtöbb cégnek van, honlapja ahonnan tájékozódhatunk a cég sikereiről, célkitűzéseiről esetleg az alkalmazottakról, és a főbb feladatokról. Így máris kapunk egy képet arról, hogy szeretnénk-e az adott helyen dolgozni vagy sem. Ha esetleg mégsem találunk internetes elérhetőséget a cégről, akkor az is elég, ha arra sétálunk egyszer, és megfigyeljük a környezetet, merre nyílnak az ablakok, hol helyezkedik el a cég épülete, már ezekből az információkból is sok mindent leszűrhetünk.

Ha az állásajánlathoz csatolnak, munkaköri leírást az nem árt részletesen átolvasni, és elgondolkozni azon, hogy milyen olyan készségeink vannak, amik miatt minket fognak választani. Valamint azt is gondoljuk át, hogy milyennek tartjuk a munkabírásunkat, milyen feladatokat és hogyan oldottunk meg a múltban. Így pontosabb képet kapunk önmagunkról is, például, ha hajlamosak vagyunk az elgondolkozásra, és a másra figyelésre, akkor tudjuk, hogy még jobban kell majd koncentrálnunk az adott feladatokra a jövőben. Ehhez kapcsolódóan számíthatunk olyan kérdésre az interjú során, hogy mik az erősségeink és a gyengeségeink. Illetve, hol tudunk javítani a munkavégzésünk hatékonyságán. Ezeket bátran mondjuk el, ne rejtsük el, és legfőképpen ne túlozzuk el a képességeinket. Egy tapasztalt interjúztató úgy is észre veszi, ha túlozni akarunk. 

Az interjú előtt nem árt elgondolkozni azon, hogy milyen kérdésekre számíthatunk, illetve, hogy mennyit kell majd beszélnünk. A személyiségünk pontos ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy egy interjún, majd később a munkában is jól tudjunk teljesíteni. A tapasztalatainkból tanulunk, lényeges kérdés lehet, hogy hogyan jövünk ki az emberekkel, mennyire könnyen ítélkezünk, és milyen az emberismeretünk. Ezek mind hozzá segíthetnek minket az áhított munka eléréséhez. 

Mégis sok mindent elronthatunk az interjú napján is, amivel óhatatlanul elbukjuk a lehetőségünket. Első dolog az öltözködés, igyekezünk mindig egyszerűen, de elegánsan felöltözni. Kerüljük a farmert, a rövidnadrágot, és a térd felett végződő szoknyát. A hajunk legyen mindig frissen mosott, körmünk pedig ápolt. Ne használjunk túl sok sminket, vagy feltűnő színű körömlakkot. 

Induljunk el és érkezzünk pontosan, senki sem szeret várni, de inkább mi várjunk, mint hogy megvárakoztassuk a leendő munkaadónkat. Apró, de lényeges dolog az interjú előtti kézfogás, ezt sem árt gyakorolni. A kézfogásunk legyen természetes, de sosem erős, nem az a cél, hogy összeroppantsuk az ember kézfejét, éppen csak határozottan fogjunk kezet. Mindig mi nyújtsunk először kezet, illetve kezdeményezzük a kézfogást. Mindig magázó formát használjunk a beszédünknél, és szorítkozzunk a lényegre. Beszédünk legyen pontos, és igyekezzünk minél változatosabb szófordulatokat használni. Az előző munkahelyünkről, és főnökünkről sose beszéljünk bíráló, vagy becsmérlő hangnemben. De kitérhetünk arra, hogy miért szeretnénk munkahelyet váltani. Sose beszéljünk általánosságban, mindig nevezzünk meg konkrét példát a feltett kérdésre. Fejezzük ki érdeklődésünket a munka iránt, és sose vágjunk az interjúztató fél szavába.

A jövőnk és az egzisztenciánk függhet attól, hogy egy interjún jól szerepeljünk, ezért nem árt időt hagyni magunknak a felkészülésre. És tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy az interjú napján semmi baj ne jöjjön közbe.

Mit kell tudnunk a hegesztő szakmáról?

A hegesztés, egy olyan kötőeljárás, amely a fémek egyesítésére szolgál. Az egyesítés során a fémes vagy nem fémes anyagokat először megfelelő hőmérsékletűre hevítik, így a felső rétege lényegében összehegeszthetővé válik. Ezáltal egy oldhatatlan kötést kapunk két anyag között.

A fenti fogalomból következik, hogy a kohéziós kapcsolat két féle módon tud létre jönni, ezeket nevezzük sajtoló illetve ömlesztő hegesztésnek. Sajtoló hegesztés során az anyag felületi hőmérséklete igen alacsony, olvadáspont alatti. A fémet ilyenkor nyomással vagy ütéssel egyesítik, hoz anyag nélkül. A kötéshez ilyenkor nagyon rövid idő, akár másodpercek szükségesek. Lényegében ennek az eljárásnak az elődje a kovácsolás. Ömlesztő hegesztés során a kötés a hegesztendő anyagok összeolvasztásával jön létre. Ilyenkor a varratanyag kikristályosodása eredményezi az oldhatatlan kapcsolatot a két anyag között. Ehhez az anyagokat már olvadáspontra kell hevíteni, nagy hőmérséklettel.

A hegesztés kialakulása a fémek feltalálásával indult el időszámításunk előtt 3-4 ezer évvel. Ilyenkor már ismerték az aranyat és a rezet, nem kellett túl sok időnek eltelnie ahhoz, hogy elődeink rájöjjenek arra, hogy a két fém olvasztással összeilleszthető, és így egy sokkal erősebb és ütésállóbb anyag jön létre. Ezután a középkorban létre jött az ötvözés és a kovácsmesterség, majd a XIX. században a villamos áram feltalálásával a hegesztés is. Lényeges mérföldkő volt szakma kialakulásában mikor egy orosz feltaláló, Nikolai Benardos megalkotta az első szénszálas ívhegesztést.

Az első világháború során már a britek ezzel az eljárással készítették a hajóik, repülőgépeik vázát. Később teret hódított az egész világon, és napjainkra az egyik legnépszerűbb szakmává vált a fiatalok körében. A szakma elsajátítására az általános iskola elvégzése után iskolarendszerű képzés keretébe, illetve OKJ-s rendszer keretében van lehetőség. A képzés időtartalma változó OKJ-s rendszerben akár már 11 hónap alatt megszerezhető a hegesztő képesítés. De lehetőség van a résszakképesítések elvégzésére is, például gázhegesztő, volfrámelektródás védőgázos ívhegesztő.

És hogy a megszerzett képzéssel mire leszünk képesek? Először is ismerni fogjuk a hegesztés munkafolyamatát, képesek leszünk műszaki rajzot olvasni, munkaterületet ellenőrizni, illetve betartani és betartatni a különböző környezet és munkavédelmi előírásokat.

A szakma igen változatos feladatokat kínál, és rendkívül dinamikusan fejlődik. Kereset szakmacsoport nem csak Magyarországon, hanem az Európai Unió más országaiban is.

Pár szóban a sminkek történelméről

A smink ma már a nők életének szerves része: van, aki ki sem akar mozdulni otthonról make up nélkül, más pedig csak különleges alkalmakkor visel, de akkor is félve, hogy elrontotta. Most a sminkek keletkezéséről olvashattok, illetve, hogy hogyan is lett a női nem elengedhetetlen kelléke.

A test vagy arc festése szinte egyidős az emberiséggel. Már a neandervölgyi ősember is festette az arcát a dicsőség jeleként. Dicsőségnek pedig az számított, ha nagyobb állatot ejtett el. Olyankor a sámán többnyire az elejtett állat vérével kevert festékkel mintát rajzolt a férfi arcára, mellkasára. Az egyes testfestések utaltak a férfi családon belüli pozíciójára is.

Az ókori Egyiptomot tekintjük a szépségápolás első mérföldkövének, hiszen Kleopátra mellett sok más fáraó és fáraó feleség festette ki arcát általában szénnel és más állati eredetű krémekkel, porokkal. Már i.e. 3200-ból találtak a régészek Menes fáraó sírjában arra utaló jeleket, hogy nem csak a nők, de a férfiak is jobban odafigyeltek kinézetükre. Többek között szempillafestéket, rúzst, hajgöndörítő csipeszt, fésűt és szépészeti krémek tégelyeit is az egyiptomi uralkodó mellé temették. Az anatómia és a szépség furcsa elegye volt a bebalzsamozás is. A bebalzsamozott ember szerveit tartósították, agyát, szívét és más belső szerveit kivették, majd különböző erős illatú krémekkel kenték be a testet, hogy késleltesse a bomlási folyamatokat. Az orvostudomány ma is elismerően beszél az ókori Egyiptom bebalzsamozási eljárásáról.

Az ókori görög világban már egészen kifinomult szépség iránti tisztelettel találkozhatunk. A kozmetikosz görög eredetű szót vettük át mi is a kozmetikumokra, habár a görögök még többnyire rózsát, citromot, pézsmát és más természetes anyagokat használtak szépítőszerként. Az ókorban a kozmetikumok a legnagyobb virágkorukat a római császárságban élték. A magasabb rangú nők, akik anyagilag megengedhették maguknak, hogy drága szépítőszereket vegyenek, drága krétaporral kenték be az arcukat, és jó erős rúzst használtak. Ettől az arcuk teljesen más volt, mint smink nélkül.

A római minta, a sápadtság, megmaradt a kora középkorban is. Azok, akik megengedhették maguknak, hogy ne dolgozzanak a földeken, minél fehérebb púderekkel törekedtek arra, hogy társadalmi státuszukat is jelezzék arcbőrük színével. A IV. században a nemesi hölgyek még a vérüket is részben lefolyatták, hogy minél természetesebb módon hassanak sápadtnak. Azok a hölgyek, akik természetes arcszínnel rendelkeztek, a nincstelen kategóriába tartoztak.

A fehérség divatja nem sokat változott az évek folyamán. A reneszánszban már használtak pirosítót, és feketére festették a szemhéjat. A barokkban divat lett az, hogy szénnel apró szépséghibát rajzoltak az arcra. Amennyi időt a középkor embere a szépségre fordított, annyira kevéssé törődött a higiéniával. A kellemetlen testszagot nem fürdéssel, hanem drága parfümökkel orvosolták. Franciaországban nagy turbánszerű parókát hordtak, mely alatt a haj tetves, zsíros, koszos volt.

A királyi családok és nemesek drága ruhákban jártak, vagyonokat költöttek saját igényeik kielégítésére, míg az utcán a nép éhezett. Ez az állapot vezetett a francia forradalomhoz, ami gyökeres változást hozott a divatban is. A sápadtság ideje elmúlt, és helyét a természetes szépség vette át. Sőt, a viktoriánus korban a kozmetikumok a gazdagság jelképévé váltak, és egyenesen gyűlölték azokat. A természetes szépség mellett a ruhák is egyre többet megmutattak az alakból is. A XIX. században az a vélekedés terjedt el, hogy csak a kurtizánok festik magukat. Ez a nézet egészen az 1920-as évekig fennállt, amikor a kozmetikumokat már tömegével gyártották. 

Amerikában, az 1930-as években az emancipált nő ismérve volt a szépen sminkelt arc. Az arcra már testszínű púder és pirosító került. A szemhéj többnyire nem volt festve, esetleg a szemzugba került egy kis fekete tus. A száj ezzel szemben mindig élénk piros volt.

Manapság szinte évszakonként változik az aktuális divat. Nő függő, hogy kifesti-e az arcát, és ha igen milyen módon, és mennyi sminket használ. A hétköznapi smink általában az arc természetes színeihez áll minél közelebb, esetleg a felsőruházattal és szemszínnel harmonizáló szemhéjpúder kerül a szemre